A testvéri kapcsolat az emberi élet leghosszabb kapcsolata. Születésünktől halálunkig akár 70-90 éves kapcsolatról is beszélhetünk. Ha hosszú életet élünk, a szüleinket, feleségünket, gyerekeinket nem ismerjük ennyi ideig. Magyarországon a legtöbb családi vállalkozó szülő a gyerekek között egyenlően osztja el az örökséget. Az egyenlő testvéri partnerség azonban csak a legritkább esetekben működik. A cég és a testvérek kapcsolata forog kockán.
Miért az egyenlő öröklés?
A magyar családi vállalkozók többsége az örökségben egyensúlyra törekszik. Így van ez a családi vállalkozás tulajdonrészével, mint legértékesebb vagyoni eszközzel is. Az átvevő generáció tagjai 50-50%, 33-33% stb. arányban osztoznak a családi cégen. Miért van ez? Erre a kérdésre az alábbi okok valamelyike, vagy egyszerre több ad magyarázatot:
- Az egyenlőség mindig is alapvető családi érték volt: egyenlő adag fagyi, ugyanannyi karácsonyi ajándék, egyenlő ösztöndíj, egyenlő részesedés a cégben
- A testvérek közül soha egyik sem emelkedett ki tehetségesebbként vagy dominánsként és mindig is működött köztük egy kiegyenlített csapatmunka
- A testvérek valójában egyenlőtlen viszonyban vannak, de a szülők el akarják kerülni a konfliktust a gyerekeikkel és azt is, hogy ők egymással összevesszenek
Az elején persze csak a munka és a gond van a céggel, viszont – az egyenlő tulajdoni hányad ellenére – nem teszi oda magát egyenlően mindegyik testvér. Később, ahogy beindul a szekér és pénzt hoz a cég, a rokonság pedig nő és potyognak a gyerekek, máris kellene az állás az unokaöcsinek. Némi osztalék sem ártana, meg persze mindenki bele akar szólni a döntésekbe, mert akkor ”gyorsabban nő az árbevétel és több pénzt lehet kivenni a cégből”. Ekkor jellemzően a vállalkozás már rég nem arról szól, amiért a papa és/vagy a mama egykor megalapították.
Sajnos a testvérek és a családjaik ugyanúgy összeveszhetnek a cégen, mint azok a társtulajdonosok, akiket nem köt össze rokoni szál. Egy rossz szülői öröklési döntés és egy kis kommunikációs rés a testvérek között néhány év alatt beboríthatják a céget.
Mi a megoldás?
A szülők megelőzhetik a szakadást, ha az örökség elosztásakor megfelelő a testvérek közötti kapcsolat értékelése. Emellett szükséges az őszinte párbeszéd a testvérek között, amivel működtetik a választott partnerségi módot.
- Az egyikük dominánsabb és természetes módon mindig is testvére(i) fölé emelkedett? Ha az egyik szülő korán meghalt vagy a szülők korán elváltak, valamelyik testvér – rendszerint az idősebb – az apa- vagy az anyaszerep egy részéből akár át is vállalhat. Ha a cégben később együtt dolgoznak a testvérek, a domináns testvér egyértelmű szülői pozíciót foglal el.
- Valamelyik testvér egyenlőbb az egyenlők között? Ebben az esetben a tehetségesebb testvért önkéntesen tolja előre a másik testvér vagy testvérek. Tehetségét elismerve kiemelik maguk közül, amivel azonban nem élhet vissza és nem apáskodhat/anyáskodhat felettük. Ellenkező esetben ugyanis hamar letaszítják az ügyvezetői posztról.
- Teljes az egyenlőség a testvérek között? Ki látott már olyat, hogy testvérek évente rotálva váltják egymást az ügyvezetői pozícióban? Pedig van ilyen! Bár a testvérek együttműködésének ez a legritkább verziója, sok családi vállalkozásnál ez működik. Egy másik példa az, amikor egyenlő hatalmi erejű pozícióban vannak a testvérek (ügyvezető vs. ügyvezető; marketing vezető vs. beszerzési vezető stb.).
Ha az öröklés, generációváltás megtörtént és a testvérek már együtt dolgoznak, mindhárom felállás sikeres működtetését alapjaiban meghatározza a tulajdonrész felosztása.
Mi a helyzet a tulajdoni részaránnyal?
A domináns testvér felállás jó esetben már többségi tulajdonnal indul az egyik testvér oldalán. Ha ez nem így van, idővel érdemes kivásárolni a kevésbé érvényesülő testvér(eke)t. Pláne azokat, akik aktívan nem dolgoznak a cégben, csak ülnek egy olyan tulajdoni arányon, ami a másiknak eleve nem biztosít többségi szavazati jogot. A kivásárlást érdemes minél hamarabb lebonyolítani, mert ha a később megerősödő testvér nem is lázad fel, de az ő gyerekei már biztosan nem fogják a domináns nagybácsit vagy nagynénit elismerni apa- vagy anyafiguraként.
Az egyenlő az egyenlők között felállás valódi kötéltánc – a legkiválóbb vezetői képességeket igényli, általában 3-4 testvér együttműködésében. Ha túl erős a vezetés, a testvérek fellázadnak. Ha túl gyenge a vezetés, a testvérek ellenzéki csoportokra szakadnak. Mindkét eset beláthatatlan hatalmi csatározásokhoz vezethet, ami ugye különösebben nem használ a pénzügyi mutatóknak. Ha nem is 51%, de általában olyan kiemelkedő szavazati hányad van a vezető testvérnél, ami egyetlen fivére vagy nővére szövetségével már a javára billenti a mérleget.
A testvérek teljes egyenlősége egyértelműen egy nagyon erős családi értékrend hatása. Ha mindig is így működött a család, és minden hasonló minta bele van kódolva a testvérekbe, nézeteltérés esetén is képesek lehetnek teljes konszenzusra hajlani. Gondoljunk bele, ez azért nagyon ritka! A családi vállalkozások azonban ilyen értelemben is meghaladják a hagyományos szervezeti gondolkodást. Mindenkit arra bátorítok, hogy ha ismer ilyen céget, tanuljon tőlük tárgyalástechnikát, érzelmi intelligenciát és hűséget.
A fenti három (általánosított) testvér tulajdonosi forma akkor is érvényes, ha testvérek nem örökölnek, hanem maguk alapítanak céget. A kockázatok és a siker feltételei hasonlóan alakulnak, természetesen a szülői felelősség nélkül.
Ön ismer olyan céget, amelyet testvérek vezetnek? Melyik testvérei felállásra ismer rá? Milyen sikerrel működik? Köszönjük értékes hozzászólását.
Horváth Dénes Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft.
