Nyilvános cégadatok: még mindig sokan nem tudják

2019. február 01. péntek - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az üzleti életben egyre fontosabb az információ. Az információnak megbízhatónak és gyorsan, könnyen elérhetőnek kell lennie. Milyen információk ingyenesek egy cégről, és mire jók ezek? Sokan még mindig nem tudják ezekre a választ - hívta fel a figyelmet Dr. Kocsis Ildikó jogi szakértőnk.

Ingyenes céginformáció Magyarországon

Itthon már sok éve elérhetők a magyar cégek bejegyzett adatai. Ráadásul mindez gyorsan, könnyen és a legtöbb esetben ingyen. Csak azt kell ismernünk, hogy hol találjuk meg ezeket.

A https://www.e-cegjegyzek.hu oldalon sok adatot percek alatt elérhetünk. Rákereshetünk cégnévre, cégjegyzékszámra, adószámra, de megnézhetjük azt is, hogy valaki szerepel-e az eltiltottak személyek listáján, vagyis nem lehet például vezető tisztségviselő.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A cégnyilvántartási adatok értékes információkat árulhatnak el

Azon túl, hogy a cégnyilvántartásban található adatok segítenek azonosítani egy céget, más egyéb értékes információkat is elárulhatnak nekünk. Például megtudhatjuk, hogy kik a tulajdonosok, mikor alapították a céget, van-e végrehajtási, vagy felszámolási eljárás bejegyezve.

Az is fontos információ lehet, hogy ki a cég hivatalosan is bejegyzett vezető tisztségviselője. Nem mindegy ugyanis, hogy kivel tárgyalunk. Névjegykártyát bárki, bármikor 5 perc alatt tud csináltatni, ettől azonban még nem lesz jogosult egy adott cég nevében eljárni. Tulajdonképpen minden szerződéskötés előtt meg kellene ismernünk azt, akivel éppen üzleti kapcsolatba akarunk lépni. Ehhez nyújt gyors segítséget a cégnyilvántartás.

Ne mások miatt menjen csődbe!
A mai gazdasági környezetben egyértelműen szükség van kockázatkezelésre: az új partnerek előzetes minősítésére, a régiek folyamatos monitorozására és szakszerű követelésmenedzsmentre. Ezek együttesen védhetnek meg egy vállalkozást attól, hogy mások miatt csődhelyzetbe kerüljön.

Cégek nyilvántartásai Európában

Az üzleti kapcsolatok azonban nem állnak meg az országhatárnál. Az Európai Unióban a szolgáltatások szabad nyújtásával minden egyszerűbbé vált. A szolgáltatások szabad nyújtása azonban nem csak egyszerűbbé tette az üzleti kapcsolatok lebonyolítását, de egyidejűleg létrehozta azt az igényt is, hogy a külföldi gazdasági társaságok adatai is könnyen megismerhetők legyenek.

Ennek az igénynek kívánt eleget tenni az Európai Unió a cégnyilvántartási adatok elérésének biztosítását szolgáló jogszabály létrehozásával.

Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az uniós cégadatok megismeréséhez? Ennek járt utána az ÉRTHETŐ JOG, amit az alábbiakban osztunk meg.

Az új uniós rendszer: BRIS és EUID

Fontos, hogy az uniós országokban bejegyzett cégek adatai könnyen és bárhonnan hozzáférhetővé váljanak. Az uniós megoldás egy új rendszer, a BRIS (Business Registers Interconnection System, azaz az Üzleti Nyilvántartások Összekapcsolási Rendszere) és egy új azonosító, az EUID (magyarul az Európai Egyedi Azonosító) bevezetése.

Nem árt résen lenni: sűrűn költöznek a cégek
Havonta 2500 székhelyváltozás, 10 ezer tulajdonosváltás, 1 ezer főtevékenység váltás, 700 cégnév változás és több tízezer egyéb cégadat változás alkot egy átlagos hónapot a cégvilágban. A cégbírósági cégadat változások természetes velejárói a cég életciklus változásainak. A változások összesített mennyisége mégis érdekes képet rajzol ki a hazai cégvilágról.

A cégek nyilvántartása továbbra sem lesz egységes, de az országok rendszereit összekapcsolták, így ma már könnyedén lehet a rendszerben keresni. Az új EUID számokat 2017-ben automatikusan minden olyan cég részére bejegyezték a magyar cégnyilvántartásba, melyeknél ez kötelező, és amik ettől kezdve már megtalálhatóak az új rendszerben is.

Ez nem minden cégforma esetén kötelező, így például a betéti társaságok (Bt.) adatait továbbra is csak a magyar cégnyilvántartásban lehet majd ellenőrizni.

Az ÉRTHETŐ JOG tesztelte is a rendszert

Egy olyan magyar Kft-re kerestek rá, amit előtte a magyar cégnyilvántartásban ellenőriztek. A cégjegyzékszám helyére nem az EUID, azaz az Európai Egyedi Azonosítót, hanem a magyar cégjegyzékszámot kellett beírni. Így a rendszer ki is dobta a keresett Kft.-t.

Ezután egy magyar létező cég nevének egy részét adták meg a keresőben cégjegyzékszám nélkül. A keresést az összes résztvevő ország körében futtatták. A rendszer ekkor is jól vizsgázott, a hasonló nevű külföldi cégek közt ott szerepelt a magyar cég is.

A rendszert az alábbi linken lehet elérni:

https://e-justice.europa.eu/content_business_registers_at_european_level-105-hu.do?clang=hu

Innen a “cégre vonatkozó információkat kereshet” szövegrészre kell kattintani, hogy elérkezzünk cégkeresőbe.

Milyen adatokat ismerhetünk meg?

A rendszerből megtudhatjuk a cég nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, EUID számát. Ezután a kiválasztott cégre rákattintva már olyan információt is kapunk, hogy innen közvetlenül letölthetjük-e a cég cégkivonatát, vagy az üzleti éves beszámolót. Amennyiben az közvetlenül nem érhető el az oldalról, akkor az adott céget nyilvántartó ország nyilvántartását kell megkeresnünk. Például a magyar Kft. esetén a cégkivonat és beszámoló közvetlenül nem tölthető le, de azt megtudhatjuk, hogy mennyibe kerül, ha azt is szeretnénk beszerezni. Ugyanakkor találomra kiválasztva az ugyanolyan névvel Belgiumban bejegyzett céget, ott már több adat áll rendelkezésünkre. Például ingyen tölthetjük le a portálon keresztül a cég alapszabályát, vagy a Belga Nemzeti Banknál letétbe helyezett éves beszámolóját is.

Az ígéretek szerint a portál, és a raja keresztül elérhető adatok köre folyamatosan bővül, egyre több EU-s tagország kapcsolja hozzá a rendszerét.

Szerző:

Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Nemtörődöm magyarok?
A vevők hitelképességének ellenőrzését Magyarországon a vállalkozók 29, míg Európában átlagosan 38 százaléka kéri, hitelbiztosítást pedig 13, illetve 17 százalékuk köt. Az Atradius Collections nemzetközi felmérése szerint a vevők hitelezési monitoringját a cégek 28 százaléka használja Európában, Magyarországon viszont csak 14 százalékuk. Készpénzes értékesítéssel a magyar vállalkozások 25, míg az európaiak 33 százaléka védekezik a nemfizetési kockázatok ellen. Az egy adott vevőtől való függés csökkentése sem lényegi szempont a hazai cégek számára: ezzel a problémával mindössze 8 százalékuk foglalkozott, szemben a felmérésben részt vevő országok 20 százalékos átlagával. A behajthatatlan követelések ellen a magyar vállalkozások 9 százaléka tartalékolt, és ugyanilyen arányban folyamodtak a biztosítékokkal fedezett fizetésekhez is, ami messze elmarad az európai 18, illetve 23 százalékos átlagtól. A legnagyobb lemaradás az aktív hitelmenedzsment területén van: a hazai cégek mindössze 7 százaléka alkalmazza, miközben az európai átlag 35 százalék. Követeléskezelőhöz a magyar vállalkozók 16, míg az európaiak 20 százaléka fordul.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor