A nemzetgazdasági tárca kedden benyújtotta a parlamentnek a reklámadó-törvényt módosító javaslatát. Erre azért volt szükség, mert az Európai Bizottság 2016. november 4-ei határozata szerint a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány a brüsszeli döntést megtámadta, jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól, ez azonban nem járt sikerrel.
Akormány a brüsszeli döntés ellenére sem kér el visszamenőlegesen semmilyen közterhet az eddig reklámadó-mentességben részesült kisvállalkozóktól - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel. Vagyis a kormány fizeti be – az adófizetők pénzéből - a tiltott állami támogatásnak megfelelő 20 milliárd forintot.
A reklámadó mértéke a jelenleg hatályos szabályok szerint az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3%. A saját célú reklám (a közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám, így az áruházi újság) esetében az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.
A benyújtott törvényjavaslat szerint viszont a továbbiakban az év első öt hónapjában 0, júniustól viszont 9 százalékos lesz az adó kulcsa. A közterhet a 100 millió forintnál kevesebb éves reklámbevételt elérő kis médiatársaságoknak nem kell megfizetniük, és a saját reklám után sem kell majd adózni.
Az NGM közleménye szerint a törvényjavaslat legfőbb célja a bizottság rosszallása ellenére az, hogy az alacsony (100 millió forintnál kevesebb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben se kelljen reklámadót fizetniük. Ezért amennyiben a parlament megszavazza, a 100 millió forintos reklámadóalap mentes lenne az adó alól. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe.
A törvényjavaslat elrendeli a már megfizetett reklámadó visszatérítését az adó-visszatérítés szabályai szerint, továbbá rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni. Az előterjesztés szerint a reklámadót fizető adóalanyok számára a 2017. május 31-ig lezárt (2014-2016 és 2017-ben kezdődő törtidőszaki) adóévekre bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, melynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti visszatérítését az arra jogosultak kérhetik az állami adóhatóságtól. 2016-ban 12,6 milliárd forint reklámadó folyt be a költségvetésbe, tehát legalább 20 milliárd forintot most visszafizethet a költségvetés.