Nem mindegy, melyik német tartományban üzletelünk

2017. december 21. csütörtök - 08:05 / Kriston László
  •    

A német piac nagyon szegmentált, minden tartományban más az ipar és a piac szerkezete, mások a húzóágazatok, a slágertermékek. Egy exportálni kívánó cégnek tehát pontosan kell céloznia.

Németország hazánk egyik legfontosabb üzleti partnere, az árukivitel 27,5 százaléka irányul oda, importunknak 26,5 százaléka ered onnan. A két ország közötti kapcsolatok komoly múltra tekintenek vissza, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a legnagyobb bilaterális, kétoldalú kamara Magyarországon. Hazánk Németország 14. legnagyobb kereskedelmi partnere. Még Kanada, Japán és Spanyolország is kevesebb üzletet bonyolít Németországgal.

“Mégis nagyon sok a kihasználatlan lehetőség”, tette hozzá Balogh Ilona, a kamara ügyvezető igazgatóhelyettese és üzletfejlesztési osztályvezetője a kamara és a Piac & Profit által rendezett Német-Magyar Üzleti Fórumon.

A Magyarországon jelen lévő német cégek fontosnak tartják bizniszüket az országban. Ezt tükrözi, hogy a megkérdezettek 56 százaléka mondta azt tavaly ősszel, hogy még több tőkét szándékozik befektetni az országban, idén tavasszal pedig 40 százaléknak volt ilyen terve. A német vállalkozások élen járnak az itt megtermelt profit helyben történő újrabefektetésében is.

Mik az export alapfeltételei?
  • Piaci lehetőségek felmérése.
  • Exportstratégia meghatározása.
  • Pénzügyi források biztosítása.
  • Személyi háttér, belső kompetenciák biztosítása.
  • Megfelelő ár-érték arány.
  • Konstans termékminőség.
  • Megfelelő gyártási és szállítási kapacitás.
  • Pénzügyi rizikók felmérése.

Tudni, hova megyünk

Az úgy nem megy, hogy egy magyar vállalkozás a német piac egészére akar exportálni, ahhoz túl nagy és tagolt az ország. Németország 16 tartománya meglehetősen “önálló életet él, eltérő a fejlettségük, mindegyiknek megvan a húzóágazata”, mondta Balogh Ilona. A földrajzi behatárolás tehát kulcsfontosságú, az exporttörekvéseknek célzottnak kell lenniük.

A magyar cégek elsősorban Bajorországban, Baden-Würtembergben, Hessenben és újabban Szászországban bonyolítanak üzletet.

Kiállítások

Segíthet az üzleti partnerekre találásban Németország szakmai kiállítási naptára: az orszábban 186 vásárt tartanak. A legnagyobb expo a Bauma Münchenben, melyet 420 ezer négyzetméteren rendeznek meg. (Ebből csak a Liebherr 14 ezret foglalt le egy gyártócsarnoknak beillő méretű pavilonnal.)

2016-ban 192 ezer kiállító mutatkozott be a német vásárokon, ezek fele az EU-n kívülről érkezett, ismertette a legújabb adatokat Sylvia Kanitz, a Német Vásárok Szövetsége munkatársa. A legfontosabb kiállítók fontossági sorrendben: Kína, Olaszország, Franciaország, USA, Anglia, Hollandia, Spanyolország, Ausztria, Tajvan, Svájc. Magyarország a 27. helyen állt a 197 országot tartalmazó listán.

Mintegy 10,5 millió látogató fordult meg ezeken a szakmai vásárokon, 3,2 millió Németországon kívülről, 40 százalékuk az EU-n kívülről. A látogatók számát tekintve Hollandia, Olaszország, Ausztria, Franciaország, Svájc, Anglia, Belgium, Lengyelország, Spanyolország és Kína polgárai jöttek a legnagyobb számban (összesen 222 országból érkeztek látogatók). Magyarország itt a 26. helyet foglalta el.

Exporthitel nélkül nem megy: hogyan szerezzek?
Manapság nem elég a külföldi piacokon való érvényesüléshez, ha egy cégnek jó terméke van. Ha be akar törni a hazai cég a uniós vagy EU-n kívüli régióba, az exportot is finanszíroznia kell. A magyar terméket megvásárló külföldi áruházlánc vagy a beszállítókat kereső termékgyártó semmit sem szeret finanszírozni.

A kiállítások lehetőségeivel nemcsak a német nagyvállalatok élnek, hanem a KKV-k is. Az 500 főnél nagyobb gárdát foglalkoztató vállalatok a kiállítók 12 százalékát alkották. Az 50-499 fő közötti létszámmal bíró cégek 40 százalékát, a 4-49 fő közötti alkalmazottnak munkát adó vállalkozások 48 százalékát adták a kiállítóknak.

Az államtitkár esete a techcsajokkal

A kamara abban is igyekszik segíteni a piaci szereplőket, hogy új demográfiai szegmenseket, célcsoportokat nyerjen meg a munkaerőpiacon tátongó lyukak betöltésére. A szervezet lazábbra veszi a figurát az Y- és Z-generáció megdolgozásakor: a “Techcsajok” nevű kezdeményezés az informatikai szakmák felé tereli a fiatal lányokat. Egy egyetemi előadóteremben 250 lelkes leányzó “köszöntötte az államtitkárt és a kamara elnökét rocksztároknak kijáró tapsviharral. Azt hiszem, ilyen élményben életükben nem volt részük”, jegyezte meg mosolyogva Gabriel A. Brennauer, a kamara elnökségi tagja.

A kamara a cégek márkázását is segíti, hogy etikusságukkal pozicionálhatják magukat a munkaerőpiacon a “Megbízható munkaadó” védjeggyel, ami két évre szól. A 2018-2019-es időszakra januárig lehet nevezni, hívta fel a figyelmet Brennauer.

Új lehetőség: német alapítású cég magyar adózási alanyként
Eddig az Ltd. volt a cégformák közül a sláger, de most már lehetőség van rá, hogy Németországban is alapítsanak olyan céget, mely ott nem végez tevékenységet, hanem magyar székhellyel működik magyar adóalanyként.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek