Jelentős számú áldozatot követelnek hazánkban is az egészségre ártalmas, illetve balesetveszélyes munkakörülmények – írja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának közleménye. Az előző évben hozzávetőleg 17 ezer munkabaleset következett be Magyarországon, melyek közül 62 halálos kimenetelű volt.
2012-ben tízből nyolc munkáltatónál találtak a munkavédelmi felügyelők egészségre ártalmas vagy balesetveszélyes munkakörülményeket, balesetvizsgálatra az ellenőrzések mintegy 8 százalékában került sor. A munkahelyi egészség és biztonság hiányosságai miatt tett (jellemzően munkavállalói) panaszok alapján az ellenőrzések 11 százalékát indították el – írta a HR Portál.
Magyarországon naponta 50 ember sérül meg a munkahelyén, minden másnap történik súlyos munkabaleset, és minden 5. nap meghal egy ember munkavégzés közben, hívta fel a figyelmet egy, az emléknap alkalmából rendezett konferencián a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi főigazgató-helyettese. Bakos József szerint, a megemlékezés mellett kiemelt szerepet kell kapnia a tájékoztatásnak és a tanácsadásnak annak érdekében, hogy az ismerethiány, illetve a felelősségtudat hiánya ne vezessen további balesetekhez.
Magyarországon a munkabalesetek száma a Nemzeti Munkaügyi Hivatal nyilvántartása szerint szerencsére az utóbbi években csökken. A halálos munkabalesetek száma például 2010-ben 95, 2012-ben pedig 80 volt, míg 2012 első negyedévében mindössze 7 ilyen történt. Az összes baleset száma nem ekkora mértékben, de szintén csökkent, az elmúlt öt évben idén volt a legalacsonyabb, az első negyedévben 3169 volt. (2011-ben összesen 17 295 munkabaleset történt.)
Ugyanakkor ez még mindig magas szám. Bár az irány ígéretes, árnyalja a képet, hogy ezek hivatalos statisztikák, a bejelentett munkahelyi balesetekre vonatkoznak, a látencia pedig ebben a nehéz gazdasági helyzetben növekszik. A javulás ennek ellenére érezhető, és bár Norvégiához képest nem állunk jól, az olaszokkal szemben például nincs szégyellnivalónk.
Hiányos még a munkavédelmi kultúra
A munkavédelem, mint munkaadói felelősség még nem épült be a felelősségi struktúrába itthon. Mint azt korábban közöltük, a magyar előírások megfelelnek a nemzetközi szabályozásnak, ám hiába vannak jó törvényeink, ha azokat a munkáltatók nagy része nem tartja be. Leginkább a kis- és középvállalkozásokra, mikrovállalkozásokra jellemző, hogy „csak hírből ismerik a munkavédelmet”, és nem biztosítanak megfelelő munkakörülményeket a dolgozóknak.
A szakemberek szerint az egészséges munkakörülmények érdekében a munkahelyi vezetők és a munkavállalók tehetnek a legtöbbet. A munkáltatók a kockázatokat szabályozással, a feladatok és a helyes módszer meghatározásával csökkenthetik. A helyes munkahelyi gyakorlat kialakításának a módszere a kockázatértékelés, de nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkavédelmi oktatásra is, hogy a dolgozók a szükséges és elégséges információval rendelkezzenek a munkavégzést illetően. Ugyanakkor nekik is nagy a felelősségük abban, hogy szabályosan végezzék a munkájukat. Egyelőre azonban hiányzik a tudatos munkavégzés, szabálykövető magatartás a dolgozók részéről is, hiszen gyakran előfordul, hogy annak ellenére nem használják az egyéni védőeszközöket, hogy a munkáltató biztosítja azt. Ugyanakkor az is igaz, hogy szükség lenne olyan vezetői példamutatásra, gyakorlatra is, mint ami például Ausztriában jellemző, ott ugyanis elképzelhetetlen lenne, hogy valaki sisak nélkül dolgozzon egy építkezésen, a főmérnököt is beleértve. A szakemberek szerint ezért a dolgozókat akár el is lehetne tiltani a munkavégzéstől, ha nem használják a védőfelszerelést.