A válság ellenére rengeteg képzés van ma Magyarországon, közöttük formálisak és nem formálisak is. Nyugat-Európában a formális tanulás aránya 10 százalék körüli, és Baracskai Zoltán közgazdász magyarországi arányukat is 20 százalék körülinek becsülte a HR-portálnak adott nyilatkozatában. "Huszonöt évvel ezelőtt éppen fordított volt a helyzet, akkor a mérnöktovábbképzőbe vagy a KTI-be ment, aki tanulni akart. Elképzelhetetlen lett volna egy olyan felvetés, hogy menjünk el a Balatonra, és másszunk fára" - vázolja a helyzetet a professzor, aki szerint jó, ha kétféle képzés létezik, legfeljebb azon lehet elgondolkozni, ez az arány megfelelő-e.
Elmélet vs. gyakorlat?
Korábban az átlagnak volt szórása: a formális tanulás mellett az informális szemet szúrt ugyan, de volt. Ma a szórás kicsi, kevés és "ciki" a formális tanulás. Pedig ez is fontos lenne. Baracskai Zoltán ma szinte egyáltalán nem látja azokat a helyeket, ahol a tudást lehetne gyarapítani, ami baj, mert nem hisz abban, hogy csak gyakorolni kell a dolgokat, úgy véli, terepet kell hagyni az iskoláknak is. Mielőtt például dolgozni kezd valaki, muszáj megismerkednie az alapfogalmakkal, és meg kell szerezni a legfrissebb ismereteket, hiszen minden szakterületen vannak újdonságok. Kell tanár, kell iskola is, de más arányban, mint eddig.
Az iskolák dilemmája
Az iskolák örök problémája, hogy amit ma tanítanak, azt a diákok csak évek múlva fogják használni, amikor már szükségképpen elavult lesz. Ki tanult például közösségi médiát húsz évvel ezelőtt? Ma is sok olyan új szakma van, amit nem tanítottak az iskolában. Új szakma például az innovációs főnök, a CIO (chief innovation officer), aki lényegében a kreativitás ökológiájával foglalkozik - magyarázza Baracskai Zoltán. Mindenki kreatív ugyanis, csak nem ugyanarra. Megfelelő feltételek kellenek, hogy ki tudjon bontakozni, és ehhez a legjobb, ha van egy ember, aki ezért a miliőért felelős. Lehetővé kell tenni például, hogy a "fenegyerek" nyugodtan dolgozhasson, de ne vigye túlzásba. Elképzelhető, hogy az efféle képzésre száz emberből csak ötnek van szüksége, ami nem baj: cégtől is függ, hol mennyire innovatív a feladat. (Sokan már egyenesen a tehetségekért folytatott harcról beszélnek.)
Favágásra is kell ember
Egy másik lehetséges irány, ha régi szakmákat oktatnak másképpen - ez már a soft technológiák területe. Ami túlságosan bekeményítettek, azt puhítani kell - mondja Baracskai Zoltán. A HR például nem tűri az olyan szintű algoritmizálást, ami ma sok cégnél jellemző. "Ha 28 pont a maximum, hány százalék eltérés engedhető meg egy cv-ben? Ha valaki nem úgy csinálja, mint mi, nem közénk való" - ez a fajta gondolkodásmód Baracskai Zoltán szerint nem visz messzire, érdemes lenne felhagyni vele. Ez nem az üzleti felsőoktatás dolga, nem is a tréningé, hanem egy másfajta formális képzésé. Ráadásul a technológián túl a környezetre is oda kell figyelni, ami nagyon nehéz dolog.
A cikk teljes formában itt olvasható!
Forrás: HR Portál
