Komoly változások a jelzáloghiteleknél

2015. október 13. kedd - 06:06 / PP/MTI
  •    

A kormány honlapján hétfőn megjelent, jelzáloghitelekkel és önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvénymódosítás-tervezetek, valamint azok végrehajtási rendeleteinek a módosításai a fogyasztók széles körét érintik. A tervezetek más pénzügyi jellegű változásokat is tartalmaznak.

Kép: SXC

A jelzáloghitelek kereskedelmi kommunikációja – reklámja – nem kelthet téves várakozást a fogyasztóban – egyebek mellett ezzel az új szabállyal egészül ki a tervezet szerint a fogyasztóknak nyújtott hiteleket szabályozó törvény. A módosítás kimondja, hogy a hirdetésnek – többek között – tartalmaznia kell a hitel összegét, annak futamidejét, kamatát, valamint a teljes hiteldíjmutatót, a törlesztőrészletet, továbbá azt is, hogy a futamidő alatt összesen mennyit fizet vissza a hitelezőnek a fogyasztó.

A hiteltanácsadó úgy köteles ajánlani a jelzáloghitelt, hogy figyelembe veszi a fogyasztó személyes körülményeit. A bank pedig a hitelközvetítő díjazását ahhoz igazítja, hogy az utóbbi mennyire tartotta ezt be.

A törvény végrehajtási rendeletének tervezete konkretizálja azt, hogy a fogyasztó hitelképességét miképpen kell vizsgálni. Így figyelembe kell venni a hitel felvevőjének a kiadásait, valamint egyéb pénzügyi és gazdasági körülményeit. Vizsgálni kell jövedelmének korábbi változását, illetve valószínűsíteni azt, hogy a jövőben miképpen alakul a jövedelme. Amennyiben a futamidő alatt nyugdíjba megy, arra is kiterjed a vizsgálat, hogy a nyugdíjából tudja-e majd törleszteni a hitelt.

A jövőben jelzáloghitel nem ajánlható más pénzügyi termékkel csomagban akkor, ha a fogyasztó a jelzáloghitelt külön nem kötheti meg. Viszont ajánlható a jelzáloghitel más termékkel együtt, amennyiben önállóan megköthető a jelzáloghitel, még akkor is, ha az önálló kötés feltételei kedvezőtlenebbek, mint a csomagban történő vásárlásé.

A 7 legfontosabb tudnivaló az ingatlanberuházások hitelezéséről
Közel egy éve támadt fel a hazai ingatlanpiac. Új építésű lakások, irodák, kereskedelmi ingatlanok hiányában jelentős kielégítetlen kereslet található a piacon, melyre a beruházói oldal az árak látványos emelkedését követően ma már reagálna, építene, fejlesztene. A fő kérdés, hogy a bankok kinek, milyen mértékben és milyen feltételek mellett adnak hitelt. A Bankmonitor.hu röviden összefoglalja mit érdemes tudni a mai magyar ingatlanhitelezésről.

A hitelező előírhatja – tehát nem kötelező – azt, hogy a jelzáloghitel mellé kössön hitelfedezeti életbiztosítást, az ingatlanra pedig vagyonbiztosítást a hitel felvevője. A hitelező nem utasíthatja vissza azt, hogy az általa ajánlott biztosító helyett mással szerződjön a hitelfelvevő, amennyiben annak a biztosítása – az ajánlottal – azonos szolgáltatást tartalmaz.

Külön szabályozzák a devizahiteleket

Külön szabályok szólnak a devizahitelekről. Ezekben új elem az, hogy a hitelezőnek papíron – vagy pedig más tartós adathordozón – jeleznie kell az ügyfelének azt, hogy a törlesztőrészlet, illetve a hátralékos tőke legalább 20 százalékkal növekedett az árfolyamváltozás miatt. Az értesítésben ki kell térni arra, hogy miképpen válthat devizanemet az ügyfél.

A devizahitel forintban megállapított törlesztőrészletét a hitelszerződésben, a megkötését megelőző 30 napon belüli valamely napi árfolyamon kell megállapítani. A reklámokban viszont a tárgynegyedévet megelőző hónap első munkanapján érvényes devizaárfolyamot kell alkalmazni.

A hitelintézeti törvény azzal az előírással egészül ki, amely lehetőséget ad a befagyott betétek egy részének gyors kifizetésére. Amennyiben a betétbiztosítási alap (OBA) még nem fizette ki a kártalanítást, a betétes sürgős kifizetést kérhet. Ezt 5 napon belül ki kell fizetnie az OBA-nak, de az összeg nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresénél. Ez jelenleg négyszer 28 500 forintot jelent. A sürgős kifizetést a betétbiztosítási alap később levonja a teljes kártalanítási összegből.

Járadék is lehet nyugdíjpénztári szolgáltatás

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál új elem az, hogy a pénztártag a befizetéseit több portfólió között is megoszthatja. Szintén új előírás az, hogy a pénztár tagja a nyugdíjszolgáltatást – részben vagy egészben – járadékként is kérheti. A pénztár saját járadéka legalább 5 éves, de mindig határozott időtartamú. A járadék meghatározható a futamidő elején fixen, vagy pedig – a hozamokkal és költségekkel – évente újraszámított is lehet.

A pénztár biztosítótól is vásárolhat életjáradékot, ez viszont a pénztártag élete végéig tart. A biztosítóval ilyenkor a pénztár – és nem annak a tagja – szerződik. Az önkéntes pénztárakhoz – a működőképességük helyreállítására – felügyeleti biztost lehet kirendelni. Ez a lehetőség eddig hiányzott. A tervezet 2015. október 14-éig véleményezhető.

Erre figyeljünk ingatlan-adásvételi szerződésnél
Mindig örömteli, ha az eladó ingatlanra sikerül vevőt találni, illetve a vásárolni szándékozó megtalálja az elképzeléseinek megfelelő ingatlant, és a felek egymás tenyerébe csapnak. Azonban a folyamat csak akkor válik teljessé, ha a felek a szerződést írásban is megkötik, és a földhivatal a tulajdonosváltozást bejegyzi. Az ingatlan-adásvételnek számos buktatója van, és az adott helyzettől is függ, mire kell ügyelni. Most nézzünk meg néhány dolgot, amire mindenképpen érdemes figyelni az adásvételi szerződés megkötésekor!

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek