Ipar 4.0: kkv-k is elkezdhetik

Az ipar 4.0-ról szóló cikksorozatunkban azt mutatjuk be, hogyan érdemes a kkv-knak bevezetni az újfajta gyártási technológiákat. Az első részben az átállást támogató Modern Vállalkozások Programját mutatjuk be.

Közhely, hogy az ipari termelésben az úgynevezett 4.0-s megoldások jelentik a jövőt. Ezzel a magyar kkv-k is tisztában vannak, ennek ellenére a teljeskörű automatizálás, a digitalizáció, az adatközpontú gyártás viszonylag lassan terjednek a körükben. Sokan tanácstalanok, hogyan kezdjék meg az átállást az új technológiák használatára, vagy azt gondolják, az ipari robotok, az MI és a big data használata a multicégek privilégiuma. Pedig az átalakuló ipar a kisvállalkozások számára is új elvárásokat hoz (különösen a nagyvállalatok beszállítói számára), amihez nekik is alkalmazkodniuk kell.

A 4.0-s technológiák bevezetését a kkv-k önállóan is elkezdhetik, de érdemesebb lehet igénybe venni az átállást támogató programokat. Magyarországon ma két nagy program segíti szakértőkkel, az ma két nagy program támogatja szakemberekkel, tanácsadással: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Modern Vállalkozások Programja és az IFKA Ipar 4.0 Mintagyárak projektje (emellett a GINOP-3.2.2 pályázaton vehető rá igényben pénzbeli támogatás), az alábbiakban az MKIK programját mutatjuk be a program szakértői segítségével.

Nem választás kérdése

Nem lecseréli, feljavítja a régit az ipar 4.0
A vállalatoknak meghatározó szerepük lesz abban, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan formálja át a társadalmat, ugyanakkor a felsővezetők közül kevesen vannak meggyőződve arról, hogy saját cégük teljesen felkészült arra, hogy éljen az Ipar 4.0 kínálta lehetőségekkel – többek között ez derül ki a Deloitte Insights kutatásából.
Nem árt tisztázni, mit értünk Ipar 4.0 alatt. Röviden összefoglalva: információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódása, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak elnevezése. Az automatizáció önmagában nem újdonság (bár a magyar kkv-szektorban még közel sem elterjedt az ipari robotok, célgépek használata), az azonban igen, hogy a gyártási folyamat során hatalmas adattömeget lehet összegyűjteni és feldolgozni. Az Ipar 4.0 elsősorban az adatok összegyűjtését és az ez alapján történő optimalizálást jelenti – erről Koleszár Péter, az MKIK Informatikai Kollégiumának vezetőségi tagja beszélt a Piac&Profitnak.

A kkv-k számára nem az a kérdés, hogy szeretnék-e bevezetni az Ipar 4.0 kínálta megoldásokat, vagy nem. A nagy ipari vállalatok, amelyek már alkalmazzák az új technológiákat, rákényszerítik a beszállítóikat, hogy így növeljék a termelékenységüket. „Az ipari beszállítókkal szemben támasztott igények folyamatosan növekednek, a partnerek nagyobb mennyiségű, magas minőségű alkatrészt szeretnének megkapni ugyanazon az áron. A magyar kisvállalkozásokon, például az autóipari beszállítókon nagy a nyomás, hogy növeljék a hatékonyságukat, ami leginkább Ipar 4.0-s megoldásokkal lehetséges” – mondta Koleszár.

Koleszár Péter

Bencsik György, a Modern Vállalkozások Programja vezető IKT módszertani szakértője elmonda: a kkv-k nagy része általában a gépek oldaláról közelíti meg a kérdést, pedig attól nem lesz Ipar 4.0-s (illetve hatékonyabb) egy cég, ha lecserélik a gépparkot – olyan robotot sehol sem kap az ember, amelyet elég beüzemelni, és máris nyereségessebbé teszik a céget. A lényeg a folyamatok megismerésén, feltérképezés múlik. És a mérésen! Mérjük és ellenőrizzük, amit mérni kell, és mérési adatok alapján avatkozzunk be a folyamatba, ha szükséges. A szenzorok, az adatfeldolgozók, és beavatkozó technológiák alkalmazása jelentik a folyamatszabályzás alapját, a digitalizáció pedig a folyamatok korszerű automatizálhatóságát biztosítja.

Az első lépés az adatgyűjtés

Tehát adatokat kell gyűjteni a gyártási folyamat minden apró mozzanatáról, később ezeket használhatjuk fel a hatékonyság növeléséhez.  Kevésbé korszerű gépeket is fel lehet okosítani szenzorokkal és az így kapott információk értelmezésével. Kiemelten fontos, az a szemléletváltás, amely ahhoz vezet, hogy minél inkább adatalapúvá, és adatvezéreltté tegyük a gyártást” – fogalmazott.

A program szakértői szerint a digitális átállás első lépése mindenképpen az, hogy a cég megismerje önmagát, legyen egy térképe az általa működtetett folyamatokról és a gyártási folyamatokban fellelhető adatokról. Ezután jöhetnek a beavatkozások (optimalizáció, automatizáció). A dolog első feléből (folyamat és adattérkép, mérések, feldolgozások) sok mindent meg tud csinálni komolyabb eszközberuházás nélkül is, szenzorokkal, számítógéppel, szoftverekkel.

Ehhez nem is kell feltétlenül automatizált gyár tulajdonosának lenni: ugyanilyen adatalapú megközelítés, ha egy boltban lemérik, hogy egy-egy nap azonos időszak és árukészlet mellett mennyi terméket adnak el, és ez alapján értékelik az eladó hatékonyságát.

A mesterséges intelligencia szerepe

Persze az iparaban ennél több változó is lehet, ehhez már gépi mérésre és adatfeldolgozásra van szükség. Bizonyos mennyiség felett a gyűjtött adatokat ember már nem képes kiértékelni, itt lép be a mesterséges intelligencia (AI). Az említett szenzorok összeköthetők az úgynevezett integrált vállalatirányitási szoftverekkel. Ezek többek között tanuló algoritmusokat is alkalmaznak: az adatokban mintázatokat, összefüggéseket keresnek, célként a termelékenység növelését tartják szem előtt, ez alapján jelzik, hogyan lehet hatékonyabb a gyártás, vagy hogyan lehet elkerülni a leállást, a selejtek előállítását.

Nem lecseréli, feljavítja a régi ipart
Nem olyan mitikus dolog az ipar 4.0, mint ahogy sajnos sokszor hajlamosak vagyunk gondolni rá – hangzott el az IVSZ konferenciáján. Valójában csak arról van szó, hogy elkezdjük végre használni az adatokat.
„Például: üzemben egy szenzor méréseiből kiderül, hogy egy termelőeszköz által kiadott hang frekvenciája megváltozott, és ennek eredménye, hogy nem sokkal ezt követően leállt a gép, a következő alkalommal már előre jelezhető a meghibásodás, ha hasonló zajt észlel. Hosszú távon hasonló öntanuló folyamatok építhetők be, vagyis a mesterséges intelligenciának köszönhetően a leállások megelőzhetők.” – mondta Czimbalmos Levente a Modern Vállalkozások Programjának szakmai vezetője. Egy alaposan digitalizált cég kétféle rendszert használ, a már említett integrált vállalatirányítási rendszerek egyikét, illetve az ezzel párhuzamosan futó gyártásirányítási rendszert (MES Manufacturing Execution System): utóbbi a gyártási folyamatról gyűjt és értékel adatokat, előbbi a teljes menedzsmentet (megrendelések, kiadások, anyag- és készletgazdálkodás, kontrolling, ügyfélkapcsolatok stb.) felügyeli.

Czimbalmos Levente

Czimbalmos Levente felhívta rá a figyelmet, hogy ezeknek a rendszereknek a futtatására már nincs szükség szuperszámítógépekre, egy sima PC-n is el tudnak futni. Ugyanakkor a bevezetésük nem egyszerű dolog: ezek a szoftverek csak személyre szabva érnek bármit, bevezetésüket így hosszas előkészítő munka kell, hogy megelőzze. Czimbalmos Levente szerint külsős szakember nélkül nem is érdemes belevágni. „A GINOP-3.2.2 pályázat során lehet támogatást nyerni 4.0-s megoldások bevezetésére. A Modern Vállalkozások Programja szintén támogatja ebben a cégeket, ingyenesen auditálunk vállalkozásokat, és tanácsot adunk, milyen irányba érdemes elindulni.”

Még nem pótolja az embert

Digitalizációról és automatizációról beszélve mindig felmerül, hogy ezek a folyamatok mennyire veszélyeztetik az emberi munkaerőt. Az általunk megkérdezett szakértők szerint az Ipar 4.0 Magyarországon egyelőre nem fordítja a munkaerőhiányt munkanélküliségbe. „Rövid távon nem reális, hogy magyar kkv szektorban leépítések legyenek a robotizációnak köszönhetően. Ennek most épp az ellenkezőjét látjuk, új munkakörökben tevékenykedő szakemberek szerepvállalására van szükség, például adatelemzőkre, LEAN-menedzserekre. Az még a távoli jövő, hogy a gépek ezeket a folyamatokat is átvegyék az embertől” – mondta Koleszár Péter. Az ilyen szakemberekből pedig ugyanúgy hiány mutatkozik Magyarországon, mint a legtöbb szakmában, már csak azért is, mert ezek képzési háttere is kialakulóban van. Ehelyett ma egy-két nagyvállalat nyújt csak Ipar 4.0-s tréningeket a beszállítók alkalmazottjainak.

Ugyanakkor a magyar kkv-szektor nagy része még az Ipar 3.0-s átalakuláson sem ment át, azaz még egyáltalán nem használ automatákat. „Az Ipar 4.0-ba sokaknak lényegében a kézműiparból kell belépnie. Magyarországon a cégek körülbelül 30 százalékánál van valamilyen automatizáció, bár a multikon kívül, a kisvállalatoknál Nyugat-Európában sem sokkal jobb a helyzet” – mondta Bencsik György. A gépek az embert már önmagukban helyettesítsék a leginkább manuális munkanemekben, az ember szerepe pedig egyre inkább a kontroll, minőség-ellenőrzés, irányítás felé tolódik. Azoknál a cégeknél tehát, ahol ma a fizikai munkát főleg szalagmunkások végzik, valóban leépítéseket is hozhat egy ugrásszerű 4.0-s átállás.

A fejlődéshez mindenképpen külső szakértő igénybevétele javasolt. A Modern Vállalkozások Programjának IKT tanácsadói hálózata díjmentesen áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo