Az innováció és a kutatás-fejlesztés viszonylag gyakran használt fogalmak, naponta találkozunk velük, mégsem egyszerű eligazodni közöttük, ha adott környezetben próbáljuk alkalmazni őket. "Az innováció mint tevékenység azonos korú az emberiséggel, hiszen elődeink amikor a kőkorszakban kifejlesztették az első pattintott dárdahegyeket, már újítottak: új vadászati eszközt és eljárást kísérleteztek ki, vezettek be a hétköznapokba. Az innováció végigkövette az ember tevékenységét napjainkig, mégis a modern termelés megjelenése fókuszált rá igazán a fogalom mögött megbúvó összefüggésekre" – mutatott rá Glósz Andrea, a Glósz és Társa ügyvezető igazgatója, aki szerint a vállalkozások nagyobb része még nem használja ki azokat a lehetőségeket, amelyeket az innováció és a kutatás-fejlesztés közvetlen és közvetett módon nyújt az eredmények hasznosulása révén. Sok esetben nem is azonosítják azt, hogy K+F+I tevékenységet végeznek.
Még nem hatékony
Egységnyi forrásból hatékonyabban valósulnak meg az innovációk az Amerikai Egyesült Államokban, mint Európában – hivatkozott egy friss felmérés eredményére Friedler Ferenc, az NKFIH általános és innovációs elnökhelyettese. A siker pedig nemcsak a pályázati kiírásokon múlik, hanem a pályázatokon is. "Az innováció célorientált, ami azt jelenti, hogy először a célt kell meghatározni, majd az ahhoz vezető lépéseket visszafele, jól definiált folyamatok mentén haladva" – hangsúlyozta a szakember, aki szerint nagyon fontos, hogy a folyamatokban részt vevők mindegyike együttműködő partnerként legyen jelen. "Messze nem hatékony, ha a partnerek kizárólag jelentésekben kommunikálnak egymással. Ha azt akarjuk, hogy megszülessen a versenyképes termék, folyamatos együttműködésre, visszacsatolásra van szükség. A kapcsolatok fenntartásához pedig megfelelő szervezetek kellenek" – tette hozzá az elnökhelyettes.
A versenyképes innovációs rendszer háromszereplős: alapja az akadémiai, egyetemi háttér, elképzelhetetlen kormányzati közreműködés nélkül, és a legfontosabbak a gazdasági szereplők. Utóbbiak keltik életre az ötletet, amely így egy ország versenyképességét fogja növelni. A körülbelül évi 80 milliárd forintos NKFI Alap megújult pályázati portfóliójának támogatási feltételrendszere is ehhez igazodik. Feladatorientált és nem forrásorientált, és olyan pályázókra számít a hivatal, amelyek nemzetközi mércével mérve versenyképes kutatási háttérrel rendelkeznek. Az elvárások között szerepel az is, hogy a pályázó konzorcium valamely tagja a nemzetközi versenyben helytálló hiteles ipari partnercég legyen, amely garantálja a fejlesztés hasznosságát, valamint azt, hogy a versenyképesnek induló projekt eredményei valóban hasznosulnak. Eddig ugyanis a projekt lezárásával a folyamat is megrekedt. A siker érdekében a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal nem azokra vár, akik csak a pénzre pályáznak, hanem a komoly fejlesztési és innovációs kapacitással rendelkező szereplőkre. "Szigorúak vagyunk, de ha olyan pályázat érkezik, amely érdemes a támogatásra, azt támogatjuk. Az ipari szereplőket pedig arra buzdítjuk, hogy az egyetemi partnerekkel minél célorientáltabban érjenek el eredményeket" – mondta Friedler.
Nem csupán célról kell beszélni az innováció esetében, hanem arról is, hogy mi az a probléma, amelyet meg szeretnénk oldani a fejlesztésünkkel, miben fogunk mást, jobbat nyújtani, mint a már piacon lévő hasonló termékek. Dr. Vicze Gábor, a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület elnöke szerint ezzel a gondolkodással lehet valós eredményt elérni. A szakember több, az európai rendszerben meglévő ellentmondásra hívta fel a figyelmet. "Bár erős a felsőoktatási kutatói rendszer, az innovációk üzleti hasznosulása alacsony. És hiába magasak a privát cégek K+F-költései, a leginnovatívabbak között alig van európai. Európában rengeteget költenek tehát, és alacsony a hasznosulás, míg az Egyesült Államok és Ázsia hatékonyabban működik a nyitott innovációs modellnek köszönhetően" - emelte ki a szakember.
Korábban a fejlesztések a nagyvállalatok laborjaiban indultak, és csak néhány ötletből lett termék, amennyit a cég profilja és infrastruktúrája – a humán erő, az anyagi források – elbírt. Ma viszont az ötletek vándorolnak: sok innováció kikerül külön cégbe, így a sokkal több ötletnek lesz esélye, hogy megvalósuljon. "A folyamatot a digitális technológiák katalizálják: ma könnyebb céget indítani, könnyebb globális piacokban gondolkodni" – tette hozzá Vicze.
Nem pályázat kell, hanem kockázatvállalás
Az innováció kifejezetten fontos Magyarországon, ahol korlátozottan áll rendelkezésre nyersanyag, a digitális technológiai újításokhoz pedig elég, ha van kellő számú okos ember. "Ez a terület közel 400 milliárdos exportot tett ki az elmúlt évben, aminek 90 százaléka hozzáadott érték. Az IVSZ kutatása szerint az IKT-export dinamikusan nő, és abban jelentős a magyar kkv-k részesedése. Ez tehát az a terület, ahol a magyar vállalkozások világviszonylatban tudnak versenyezni" – mutatott rá Vicze Gábor.
A további gyors növekedés legnagyobb gátja azonban a szakemberhiány és az alacsony kockázatvállalási hajlandóság. A magyar cégek által előszeretettel választott, kisebb kockázatot jelentő pályázati források ráadásul gyakran eltorzítják a korai fázisú cégeket. Málnay Barnabás, a Mobilitás és Multimédia Klaszter igazgatója úgy véli, az ilyen forrás csak akkor működik jól, ha nem túl nagy arányban van jelen a finanszírozásban, illetve ha egy nagyon tiszta, előre lefektetett stratégia mentén használják.
Sebők Orsolya - Timár Gigi