Annak ellenére (illetve részben épp ennek hatására), hogy a hírekben nagy viszhangot kapnak a MeToo-mozgalom ügyei és a hasonló esetek, valójában egyre ritkább a munkahelyi zaklatás. Az Entrepreneur Europe által idézett statisztika szerint a mostani 18 és 35 év közötti munkavállalók jóval kevesebbszer szenvednek el megalázó bánásmódot, zaklatást vagy szexuális visszaéléseket a munkahelyen.
Nyíltabban beszélnek róla
63 százalék vallotta azt, hogy fontosnak tartja megismerni, hogy a leendő munkahelyén milyen szabályzat van érvényben a szexuális zaklatást illetően, közel felük azt mondta, nem dolgozna olyan cégnél, ahol nem találják elégségesnek a zaklatás megelőzésére irányuló policyt. Ugyanakkor sok munkavállaló – a válaszolók 27 százaléka – nincs tisztában azzal, hova forduljon, és hogyan tegyen panaszt zaklatás miatt.
Ahogy a munkahelyi zaklatás egyre inkább a figyelem középpontjába került, több cég is belső közleményben beszélt a problémáról az alkalmazottaknak. A cél sok esetben a professzionálisabb, „szexmentes” munkahelyi kultúra kialakítása volt. Az Unbound nevű cég például megtiltotta, hogy az alkalmazottak munka közben a nemi életükről beszéljenek egymással.
Konkrét vagy rugalmas szabályok?
A valóságban persze a zaklatás fogalma elég szubjektív: a Jobvite által megkérdezett munkavállalók például a legkevésbé problémásnak azt érezték, ha egy munkatársuk vagy főnökük megérinti a vállukat, míg a leginkább elfogadhatatlannak azt, ha valaki a munkahelyi számítógépen néz „nem odaillő tartalmakat” a kollégák előtt.
Bitte azt javasolja, hogy a cégek határozzák meg egyértelműen belső szabályzatukban, mit tartanak elfogadható viselkedésnek a munkahelyen, és mit nem, ugyanakkor legyenek nyitottak az alkalmazottak panaszaira, bátorítsák őket, és jelezzék, ha valami kényelmetlenül érinti őket.
A tájékoztatásra alkalmas lehet egy az alkalmazottaknak adott kézikönyv vagy akár a weboldalra feltöltött nyilvános policy. Bitte felhívta a figyelmet arra is, hogy van, aki hallás, mások olvasás vagy vizualizáció alapján tudnak megtanulni dolgokat, azaz érdemes az üzenetet többféle média segítségével is átadni. Ezeket az anyagokat, mondta, jó, ha már az állásokra való jelentkezés alatt megismerhetik a leendő munkatársak.
A másik, munkavállalói oldalról Bitte javasolja, hogy a munkaszerződés aláírása előtt kérjük meg a céget, hogy lehetőségünk legyen személyesen beszélni egy már korábban ott dolgozó emberrel. Mint mondta, komoly figyelmeztető jelzés lehet, ha a cég erre nem ad lehetőséget – ha nem is jelenti azt, hogy ott problémát jelent a munkahelyi zaklatás, a cég munkahelyi kultúrájáról gyenge bizonyítványt állít ki.
