Elállási jog internetes vásárlásnál

2019. május 11. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Tudtad, hogy az internetes vásárlások esetén a fogyasztókat speciális előírások védik? Elállhatnak a szerződéstől. A kérdés, hogy meddig, hogyan, és mikor nem? Szakértőnk, dr. Kocsis Ildikó segítségével végigmegyünk az elállási jog szabályain.

Speciális szabályok a fogyasztók védelmében

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól a 45/2014. (II. 26.) számú kormányrendelet szól. A rendelet meghatározza a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályait. Ezenkívül ebben találjuk meg a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződések megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat is.

Mit jelen a távollévők közötti szerződés?

A rendelet így határozza meg a távollévők között kötött szerződést:

két lány weben vásárol

Kép: Mastercard

(Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a következő sorokban a “nyugalom megzavarására alkalmas” igazi jogi megfogalmazás olvasható, de utána azért adunk támpontot a megértéshez is. :))

„Olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.”

Ez alapján, amikor interneten vásárolunk, akkor a vásárló és az eladó között létrejött szerződés távollévők közötti szerződésnek minősül.

Ezenkívül még más esetekben is távollévők között jön létre szerződés. Ilyen lehet egy katalógusban lévő megrendelési nyomtatvány, telefonon történő vásárlás vagy akár egy teleshopos megrendelés is, ha nem az üzletben történik a vásárlás.

Ki minősül fogyasztónak?

Ezt a Polgári Törvénykönyvben találhatjuk meg.

„Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.”

A fogyasztó elállási joga

Távollévők között létrejött szerződés esetén, vagyis az internetes vásárlásoknál is, a fogyasztót a szerződés megkötésének napjától számított 14 napos határidőn belül elállási jog illeti meg.

Az elállást a fogyasztó nem köteles megindokolni. Mindegy, hogy csak meggondolta magát, vagy nem tetszik, amit rendelt, vagy netán nem jó a méret.

Nagyon jó oka van annak, hogy egy matracon pattog az Európai Bíróság
A fogyasztókat az online vásárlás esetében megillető elállási jog azon matracra is vonatkozik, amelynek védőfóliáját a szállítás után eltávolították – ezt az ítéletet hozta szerdán az Európai Bíróság. Ez, az első pillantásra triviális ügy komoly következményekkel jár majd a webshopokra nézve.

Mikor indul el a 14 napos határidő?

Termék vásárlásakor az átvétel napja a kezdő időpont. Ha egyszerre több termék vásárlása történt, és nem egyidejűleg történik az átvétel, akkor az utoljára átvett termék átvételének időpontja számít.

Ha valamilyen szolgáltatást vásárolt a fogyasztó, például egy konferenciabelépőt, akkor a szerződés megkötésének napjától kezd el ketyegni az óra.

Hamarabb szeretnék elállni, megtehetem?

Természetesen annak nincs akadálya, hogy a fogyasztó akár a megrendelt termék átvétele előtt közölje az elállását. A lényeg, hogy a fenti módon számolt 14 napos határidőn belül történjen.

Hogyan közölhető az elállás?

A fogyasztó az elállási jogát közölheti:

  • a rendelet mellékletében található nyilatkozatminta felhasználásával,
  • egy erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozattal, vagy
  • a vállalkozás az internetes honlapján biztosított módon gyakorolhatja az elállási jogát. Ebben az esetben haladéktalanul vissza kell igazolni, ha az elállási nyilatkozat megérkezett.

Az elállási jog határidőben érvényesített, ha a fogyasztó a nyilatkozatát a meghatározott határidő lejárta előtt elküldi.

Ha valaki az interneten hirdet, még nem lesz kereskedő
Az olyan személy, aki egy internetes oldalon bizonyos számú értékesítési hirdetést tesz közzé, nem minősül automatikusan „kereskedőnek”. E tevékenység abban az esetben minősülhet „kereskedelmi gyakorlatnak”, ha az adott személy a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el – mondta ki az Európai Bíróság.

Mindezt honnan tudhatja egy fogyasztó?

A rendelet a vállalkozás feladatává teszi, hogy vásárlóit megfelelően tájékoztassa. Ha ez mégis elmaradna, az bizony nem marad büntetlenül. Ilyen esetben ugyanis a 14 napból akár 12 hónap is lehet.

Ha a vállalkozás az elállási jog gyakorlásának határidejéről, egyéb feltételeiről, valamint a rendelet melléklete szerinti nyilatkozatmintáról nem tájékoztatja a fogyasztót, akkor a 14 napos elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik.

Ha a tájékoztatás a 14 napos elállási határidő után történik meg, akkor az elállási határidő a tájékoztatás közlésétől számított 14. napon jár le.

Mindenre vonatkozik a 14 napos elállási jog?

Bizonyos esetekben nem lenne ésszerű, ha a vásárlást követően a fogyasztó 14 napig meggondolhatná magát, és elállhatna a szerződéstől. A rendelet részletesen felsorolja ezeket. Nézzünk néhány példát:

  • olyan nem előre gyártott termék, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő,
  • olyan termék, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak,
  • romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék,
  • olyan zárt csomagolású termék, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza,
  • lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta,
  • hírlap, folyóirat, az előfizetéses szerződések kivételével,
  • letölthető digitális adattartalom, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásulvételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti elállási jogát.

Problémamentes online vásárlást kívánunk mindenkinek!

A cikk szerzője:

Dr. Kocsis Ildikó

Ügyvéd

A cikk az Érthető jog blogon jelent meg

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Mit tehetünk, ha a neten rendelt áru nem működik?
Egyre több panasz érkezik a Budapesti Békéltető Testülethez az interneten vásárolt műszaki cikkekre (okostelefon, iPad, televízió), amelyek tartós fogyasztási cikknek minősülnek, ha a vételáruk meghaladja a 10 ezer forintot, mégis nem sokkal az átvétel után elromlanak, és a kötelező egyéves jótállás ellenére a cégek elutasítják a fogyasztókat, amikor ingyenes javítást vagy cserét szeretnének.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek