Ha valaki az interneten hirdet, még nem lesz kereskedő

2018. október 04. csütörtök - 11:06 / piacesprofit.hu
  •    

Az olyan személy, aki egy internetes oldalon bizonyos számú értékesítési hirdetést tesz közzé, nem minősül automatikusan „kereskedőnek”. E tevékenység abban az esetben minősülhet „kereskedelmi gyakorlatnak”, ha az adott személy a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el – mondta ki az Európai Bíróság.

Egy fogyasztó használt órát vásárolt egy online értékesítési platformon. Miután megállapította, hogy az óra nem rendelkezik az értékesítési hirdetésben megadott tulajdonságokkal, az eladóval közölte, hogy el kíván állni a szerződéstől. E. Kamenova, az eladó megtagadta az árunak a kifizetett összeg visszafizetése ellenében való visszavételét. Következésképpen a fogyasztó panaszt tett a bolgár fogyasztóvédelmi bizottságnál (CPC).

A CPC a platform megtekintését követően megállapította, hogy 2014. december 10-én az említett internetes oldalon E. Kamenovának az „eveto-ZZ” profilnéven még mindig közzé van téve nyolc értékesítési hirdetése különböző termékekre vonatkozóan. Majd a fogyasztóvédelem február 27-i határozatban úgy vélekedett, hogy E. Kamenova közigazgatási szabálysértést követett el, és a fogyasztóvédelemről szóló nemzeti törvény alapján több közigazgatási bírságot szabott ki vele szemben.

online vásárol ember kártyával

Kép:Pexels

A CPC álláspontja szerint E. Kamenova az említett hirdetések közül valamennyiben elmulasztotta megjelölni a kereskedő nevét, postai címét és e-mail-címét, az értékesített áru teljes árát az adókat és illetékeket is beleértve, a fizetés, szállítás és teljesítés feltételeit, a fogyasztó azon jogát, hogy a távollévők között kötött szerződéstől elállhat, e jog gyakorlásának feltételeit, határidejét és módját, valamint az arra vonatkozó szavatosság fennállásáról szóló figyelmeztetést, hogy az áru megfelel az adásvételi szerződésben foglaltaknak.

Nem mindegy, honnan vásárol az interneten
Állampolgárság, lakhely, aktuális tartózkodási hely miatt nem lehet megtagadni a vásárlást, vagy átirányítani a vevőt, a kereskedőknek a más uniós országból származó vevőket ugyanúgy kell kezelni, mint a belföldieket – az EU új szabályozása szerint.

Kamenova e határozattal szemben keresetet indított a bolgár bíróságok előtt azzal az indokkal, hogy nem rendelkezik „kereskedő” minőséggel, és ezért a bolgár törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az Administrativen sad – Varna (várnai közigazgatási bíróság, Bulgária) ebben a kontextusban azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az olyan személy, aki egy internetes oldalon nagy értékű árukra vonatkozóan viszonylag jelentős számú hirdetést tesz közzé, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv1 értelmében „kereskedőnek” minősülhet-e.

A Bíróság a mai napon hozott ítéletében először is megállapítja, hogy az irányelv értelmében vett „kereskedőnek” való minősüléshez az szükséges, hogy az érintett személy „kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében”, vagy a kereskedő nevében vagy javára járjon el.

A Bíróság ezenfelül megállapítja, hogy a „kereskedő” fogalmának értelmét és hatályát a „fogyasztó” fogalmára tekintettel kell meghatározni, amely utóbbi a kereskedelmi vagy szakmai tevékenységében nem érintett valamennyi magánszemélyt jelöli.

Nem minden vám- és áfamentes, amit külföldről rendelünk karácsonyra
Karácsonyi ajándékot rendelne az EU más tagállamaiból vagy akár EU-n kívüli országokból? Összegezzük, mire figyeljen a rendelés leadása során, milyen értékhatárokkal kell számolnia és milyen esetben kell vámot fizetnie.

A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy a nemzeti bíróságnak a rendelkezésére álló valamennyi információ alapján esetenként meg kell vizsgálnia, hogy az olyan természetes személy, mint E. Kamenova, kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében járt-e el, többek között ellenőriznie kell, hogy az értékesítésre szervezett módon került-e sor, az értékesítés rendszeres-e és jövedelemszerzés céljából történik-e, az ajánlat korlátozott számú termékre vonatkozik-e, és az említett bíróságnak meg kell vizsgálnia az eladó jogállását és technikai szakértelmét is.

Ezenfelül annak megállapításához, hogy a szóban forgó tevékenység „kereskedelmi gyakorlatnak” minősül, a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy ez a tevékenység egyrészt „kereskedőtől” ered-e, és másrészt olyan tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció-e, amely „közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő népszerűsítésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával”.

E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy az olyan természetes személy, aki egy internetes oldalon egyidejűleg bizonyos számú hirdetést tesz közzé, amelyekben új és használt árukat kínál eladásra, csak abban az esetben minősülhet „kereskedőnek”, és az ilyen tevékenység csak akkor képezhet „kereskedelmi gyakorlatot”, ha e személy a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el.

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek