A Rüdiger Wischenbart nevű, bécsi székhelyű konzultációs cég 2016-ban átfogó kutatást végzett kelet-Közép-Európa e-könyv piacáról. A kutatás szerint az utóbbi években folyamatosan nőtt az e-könyvek száma a környező országokban, Lengyelországban a könyvpiac 3 százalékát tették ki az e-könyvek, Észtországban 2,75 százalékát, Szlovákiában 1-2 százalékát – ezek a legmagasabb számok a régióban.
Mennyi e-könyv jelenik meg?
A legnagyobb mértékben mégis Észtországban és Litvániában jelennek meg e-könyvek, az egy évben megjelenő címek mennyiségének közel fele érhető el összességében elektronikus formátumban is (összesen 2000 cím érhető el elektronikusan, de évi 4000 cím jelenik meg a hagyományos könyvpiacon). A tanulmány becslése szerint Magyarországon körülbelül 7000 könyv érhető el e-formátumban, miközben 10-14 ezr cím jelenik meg egy évben. Egyedül Lengyelországban érhető el több elektronikus könyv, mint amennyit a hagyományos kiadás elér egy év alatt (37 ezer és 32 ezer példány). Látható, hogy a régióban az e-könyv-választási lehetőség még mindig viszonylag alacsony a megjelent könyvek számához képest.
Bár egyre gyakoribb, hogy a megjelenéssel egy időben jelenik meg e-könyv-formátumban is az adott mű, ez még mégis inkább a bestseller-várományos címekre igaz. Átlagosan 3–6 hónap a késés a nyomtatott és a digitális formátum között, a leggyorsabb a régióban Lengyelország, ahol szinte azonnal elérhetővé válnak a húzócímek.
2015-ben az e-könyvek árai emelkedést mutattak a régióban, a puha fedeles könyvek áraihoz kezdtek közelíteni. Ennek egyik oka lehet, hogy Szlovéniát kivéve nagyrészt szakítottak a kiadók a hard-DRM-mel, azaz a kemény, szigorú másolásvédelmi módszerekkel, és inkább áttértek a vízjelezésre.
Az egyik legnagyobb probléma az e-könyvek terjesztésével a meg nem oldott áfakérdés. Szinte az egész régióban különböző az áfatartalma a nyomtatott és a digitális kiadásoknak. Hazánkban is ez a helyzet, míg a könyveket csak 5 százalékos áfa terheli, addig az e-könyvekre az általános, a régió legmagasabb forgalmi adója, 27 százalékos áfa vonatkozik.
A magyar piac
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2016-os adataiból kiderül, hogy amíg a könyvpiac forgalma 2015-höz képest 2,3 százalékkal nőtt, elérve a közel 47 milliárd forintot, addig a nem hagyományos kiadványok csak 1,71 százalékát teszik ki ennek a számnak, és ebbe beletartoznak a hangoskönyvek is. A szakkönyvek piaca is jelentős a hazai könyvek között, piaci részesedése 12 százalék fölötti.
A Wolters Kluwer Kft. online értékesítési adatai is alátámasztják a fentieket. „A webshopban értékesített online tartalmak – e-könyv és Jogtár-kiegészítések – értékesítése 20 százalékkal nőtt 2014 és 2016 között. Ezzel párhuzamosan a nyomtatott könyv értékesítése is 16 százalékkal nőtt két év alatt. Érdekesség, hogy könyvek esetében a print és az online tartalmat együtt évről évre kevesebben vásárolják meg. Látszik, hogy a nyomtatott könyvek még jó ideig fontosak lesznek a szakkönyvpiacon, hiszen a Wolters Kluwer Kft. által interneten eladott szakkönyvek több mint 90 százaléka még mindig hagyományos könyv vagy hagyományos könyv és e-könyv együtt csomagban” – mondta el dr. Takács Tibor, a cég kiemelt ügyfélkapcsolati vezetője.
A Bookline 2016-os kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 91 százaléka nyitott az e-könyvekre, és 45 százalékuk e-könyv-olvasóval is rendelkezik. Emellett 38 százalék olvas mobiltelefonon vagy tableten, 17 százalék pedig számítógépen. Akik még sosem olvastak e-könyvet, szintén nyitottak az újdonságra: 67 százalékuk szeretné kipróbálni az elektronikus olvasás élményét. A legvonzóbb tulajdonságként az olcsóbb árat és a gyors, kényelmes és egyszerű vásárlás lehetőségét jelölték meg.
A piaci adatokat némileg torzítja, hogy sokan még mindig nem hivatalos forrásból szerzik be az elektronikus tartalmakat. A legnagyobb hazai torrent oldalon például szinte az összes nagy cím megtalálható, napi 8-10 új, magyar nyelvű mű kerül fel.
