2010. szeptember 27-én jelentette be a Kormány, hogy ettől az időponttól otthon is díj-és jövedéki adó mentesen lehet pálinkát főzni, ennek mennyiségi korlátja 50 liter 86 százalékos párlat. A 2010-es liberalizáció előtt Magyarországon a saját gyümölcsöskertből származó gyümölcsöt kedvezményes bérfőzési szeszadó - a jövedéki adó 50 százalékának - megfizetése mellett lehetett az engedéllyel rendelkező bérfőzdében lefőzetni, ez a fizetési kötelezettség azonban az új szabályozással megszűnt, mindennek pedig az államkasszára is hatása van az elmúlt időszak tapasztalatai szerint - számol be az Adó Online, a CompLex Kiadó adózási szakportálja a magyarországi pálinkafőzéshez kapcsolódó adózási körképében.

A NAV adatai szerint a tavalyi évben Magyarországon a szeszipar 15,6 millió hektoliterfok alkoholt állított elő, amelynek 45 százaléka (7,2 millió) pálinka volt.  A hivatalos adatok alapján ebből a kereskedelmi főzésű pálinka mindössze 850 ezer hektoliterfokot tett ki, a bérfőzésben azonban 6,174 millió hektoliterfok pálinka készült. Mindezek ellenére ez utóbbiból mindössze 15 millió forint folyt be, míg egy évvel korábban ez az összeg 2,8 milliárd, két évvel ezelőtt pedig 8 milliárd forint volt.

Az Adó Online számításai szerint a NAV adatait figyelembe véve, hektoliterfok adatait 50 százalékos pálinkára felszorozva 12 millió liter pálinkát készítettek 2011-ben Magyarországon adó- és járulékmentesen, amely azt jelenti, hogy mindez hivatalosan a háztartásokban maradt, nem került kereskedelmi forgalomba.

„Ha a személyenként lefőzhető, házi főzésben előállított pálinkamennyiséget nézzük, akkor az 50 hektoliterfokos pálinka átszámítva már 86 liter 50 százalékosat jelent, ami az év napjaival elosztva napi 2,3 dl fogyasztását jelenti. Ez már olyan mennyiség, amely az egészségügyi világszervezet, a WHO ajánlása szerint hosszú távon májzsugorodáshoz vezet" - áll az adózási szaklap összeállításában.

A rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a lefőzött 12 millió liter pálinkából a jóhiszemű törvényi szabályozás mellett feketén kereskedelmi forgalomba kerül több millió liter pálinka hazánkban. Mindez pedig nemcsak az államháztartásnak jelent veszteséget az állam elmaradt adóbevételei miatt, de a legális szeszipari szereplőknek is olyan konkurenciát állít, amellyel nehéz versenyezni, így több cégnél is fennáll a csőd veszélye.

A NAV nem zaklatja a pálinkafőzőket

Míg a NAV vám- és jövedéki szóvivője Suller György Attila pénzügyőr őrnagy az Adó Online-nak kijelentette, hogy az ellenőrző hatóságok a mozgó laboratóriumukkal az alkoholfok, és a szárazanyag tartalom pontos megvizsgálása után nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy mely párlatok nem származnak kereskedelmi főzdéktől (tehát bér- és házi főzdék termékei), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszában azt állítja, hogy az ellenőrzések során lefoglalt jövedéki termékek tekintetében nem nyert bizonyítást, hogy azok magánfőzésből származnak, illetve természetes személy által bérfőzdében, adómentesen kerültek előállításra. Szerintük ez alapján nem tényszerű az az állítás sem, hogy a vendéglátóhelyek több mint 30 százalékánál fedeztek fel házi főzésből származó, illegálisan árusított pálinkát.

Az NGM mindemellett jelezte, hogy a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország, hasonlóan más uniós államokhoz, biztosítani kívánja ezen hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány - a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát, amely más uniós tagállamokban (Ausztria, Németország) is előforduló gyakorlat.

A tárca lapunkkal közölte: nem tervezik a házi pálinkafőzés szabályainak megváltoztatását, szigorítását, így az osztrák példához hasonló szabályok bevezetését sem. Megjegyezték még a felhozott osztrák példával kapcsolatban, hogy Magyarországon az adómentes, évi 50 literes mennyiségen felül jelenleg is előzetes bejelentési kötelezettség érvényesül a magánfőzés esetében, a bérfőzés pedig továbbra is adóraktári körülmények között történik.