Egy szerződés is lehet erkölcstelen?

Az erkölcs és a jog nem minden esetben ugyanazt takarja. Van, ami bár jogszerű, egyesek szerint még sem erkölcsös. Van azonban olyan is, melyet már a jog sem tolerál. Ezek a jóerkölcsbe ütköző szerződések. A kérdés, hogy jogilag mi ütközik a jóerkölcsbe.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mit takar a jóerkölcs a jogban?

A Polgári Törvénykönyv tiltja a szerződések jóerkölcsbe ütközését, ám azt nem olvashatjuk a vaskos törvénykönyvben, hogy mit is jelent a jóerkölcs. Mégsem maradunk azonban teljesen magunkra, ha meg akarjuk ezt érteni.

Minden olyan esetben, amikor egy jogszabály nem ad meg valamilyen pontos meghatározást, a bíróságokra marad, hogy kitöltsék az űrt. Ilyenkor a jogszabályi rendelkezések tartalmát a bírói gyakorlat tölti ki tartalommal. Így van ez a jóerkölcs fogalmával is. A bírósági jogalkalmazás segít a jóerkölcs körvonalazásában.

Kép: Pixabay

Bíráink ítéleteikben többek közt ezt értik jóerkölcs alatt:

  • a jóerkölcs a társadalom általános értékítéletét, a közmegegyezés által meghatározott társadalmi korlátot, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság,
  • az üzleti életben a tisztességesen gondolkodó emberek értékrendje a mérce a jóerkölcs megítélésében,
  • jóerkölcsbe tartozik az, ami az általánosan elfogadott normákat, szokásokat követi,
  • nem fér bele a jóerkölcsbe az, amit az általános társadalmi megítélés egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak tart.
Bár nincs egyetlen mindent magában foglaló meghatározás, az irány mégis látszik. Igaz, hogy pont az egyértelmű meghatározás hiánya miatt jelenthet nehézséget egy-egy konkrét ügyben eldönteni, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközi-e, vagy sem.

Mi történik, ha egy szerződés a jóerkölcsbe ütközik?

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy

„semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”
Lényeges, hogy egy szerződés akkor tekinthető jóerkölcsbe ütközőnek, ha ez már a szerződés megkötésekor fennállt.
„A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen.”
A tét tehát nem kicsi. Ezt nem csupán néhány rosszalló tekintet, vagy felhúzott szemöldök követi. A semmis szerződésekről részletesen itt olvashatsz.
Miért jobb a papír az adott szónál?
Nem egyszer találkoztam már azzal a nézettel, hogy ha valamit le kell írni, az már régen rossz. “Mi papír nélkül is megbízunk egymásban.” – mondják. Egy valamit azonban biztosan nem vesznek figyelembe azok, akik úgy gondolják, hogy az írásbeli szerződések csupán felesleges cécót jelentenek és csak azt sugallják a másik félnek, hogy már az elején hiányzik a bizalom. Miért is jobb a papír, mint az adott szó?
Miről mondták már ki, hogy jóerkölcsbe ütköző?

Miután láthattuk, hogy a jogszabály nem mondja meg, hogy mi ütközik a jóerkölcsbe, a bíróságok ítéletei nagyon lényegesek ebben a kérdésben. Ezért is nézzünk olyan ítéleteket, amikben már kimondták, hogy milyen szerződés semmis a jóerkölcsbe ütközés miatt. Jöjjenek hát a példák:

  • alvállalkozói láncolat: itt olyan szerződések minősülnek jóerkölcsbe ütközőnek, ahol tevékenység, illetve üzleti kockázatvállalás nélkül akar valaki díjazáshoz jutni olyan kötelezettségvállalás esetén, amelynek a teljesítésére vállalkozóként nem képes,
  • a gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetői által bejelentett csődhelyzetet közvetlenül megelőzően a cég által lízingelt személygépkocsik eladása az ügyvezetők részére, mert elvonja a társaság hitelezőinek kielégítési alapját,
  • ha azonos személy a kezességet vállaló cég igazgatója és annak a cégnek az ügyvezetője, akiért a kezességet vállalták,
  • a kirívóan alacsony vételáron közvagyonnak minősülő ingatlan közjogi funkciót betöltő személy részére történő eladása,
  • pilótajátékok során megkötött szerződések.
Annak nincs jelentősége, hogy a jóerkölcsbe ütköző szerződést megkötő felek jóhiszeműek, vagy rosszhiszeműek voltak-e. Ez nem változtat azon, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközik, ezért semmis.

A cikk szerzője:

Dr. Kocsis Ildikó,

ügyvéd.

A cikk eredeti formában az Érthető Jog blogon jelent meg

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Érvényes az emailben megkötött szerződés?
Napjainkban egyre elterjedtebbé és gyakoribbá válik az email, mint kommunikációs és szerződéses kapcsolattartási forma, illetve jognyilatkozatok, szerződések, szerződéstervezetek küldésére használt csatorna. Ezért felmerül a kérdés, hogy az emailben megküldött ajánlatok, szerződések, jognyilatkozatok vajon érvényesek-e, keletkeztetnek-e kötelezettséget a küldő, illetve a címzett számára, illetve vita esetén bizonyítékként felhasználható-e.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo