Cafeteria 2013: Így segít az állam rezsit fizetni

2012. november 23. péntek - 13:30 / Sebők Orsolya
  •    

Rezsit és devizahitel-törlesztést is fizethetünk jövőre a lassan elfeledett önkéntes önsegélyező pénztári számláról. A munkáltató a cafeteria keretében 35,7 százalékos adózással segítheti munkavállalói bizonyos körét a mindennapi kiadások fedezésében.

A jövő évi adótörvények szerint (itt olvashat róluk részletesebben) újból megéri önsegélyező pénztári számlán gyűjteni a megtakarításainkat, és a munkáltatónak is érdemes kiszélesíteni a cafeteria-kínálatát a kasszákba fizetett tagdíj hozzájárulással. A költségvetési bizottság által benyújtott és a parlament által elfogadott módosító indítványok jelentősen szélesítik ugyanis az önsegélyező kasszák által nyújtható szolgáltatások körét.

A kormány úgy próbálja ismét népszerűvé tenni a fénykorában tízmilliárd forinttal gazdálkodó szektort, hogy sokkal szerteágazóbb lesz a számlán felhalmozott pénzek felhasználhatósága. A kasszák által nyújtható szolgáltatások köre bővül a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátásokban, az iskoláztatáshoz köthető támogatásokban és erről a számláról lehet közüzemi díjakat fizetni, a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelt törleszteni, otthoni gondozásért és idősgondozásért fizetni.

Lassan elmálló önsegélyezés
A valamikor 120 ezres tagságú önsegélyező pénztárak ma már csak 37 ezer fővel büszkélkedhetnek, és hasonló mértékben apadt az általuk kezelt vagyon is. Míg a PSZÁF idősora szerint 2006-ban közel tízmilliárd forint befizetés történt, az idei év első félévében mindössze 400 millió forintot kezelt a talpon maradt tíz kassza. Az én pénzem blog szerint a visszaesés legfőbb oka az volt, hogy a kasszák alaposan korlátozott lehetőségeit 2006-tól a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fokozottan ellenőrizni kezdte.

Mára mindössze tíz önsegélyező pénztár maradt talpon, míg a hőskorban, 2006-ban negyven kassza működött.

Adomány vagy tagdíj-kiegészítés

A cafeteria rendszer keretében a munkáltató munkáltatói támogatást és munkáltatói hozzájárulást adhat a dolgozójának, ha az tagja valamely önsegélyező kasszának. A befizetésből adómentesen költhet a pénztártag és a szolgáltatásra bejelentett közeli hozzátartozója a pénztár szolgáltatói hálózatában.

A munkáltatói támogatás (adomány) maximális mértékét a törvény elvileg nem korlátozza, de 2013-tól újdonság, hogy az önkéntes kasszákba utalt munkáltatói adomány után 27 százalék ehot kell fizetnie a munkavállalónak.

A kedvezményes adózással adható munkáltatói hozzájárulás (a munkavállaló tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalhatja a cége) viszont az szja törvény értelmében legfeljebb – az egészségpénztári tagdíj-kiegészítéssel együtt – az aktuális minimálbér 30 százalékának megfelelő értékben adható havonta (ez idén 27 900 forintot jelent).

Bár 2013-ban nő a cafeteria adója közel öt százalékkal – mint ismeretes jövőre a cafeteria juttatások után már 14 százalék ehot kell fizetni az idei 10 százalék helyett –, a 35,7 százalékos adóteher még mindig kedvezőbb, mint a bérköltségek, így ugyanekkora bruttó kifizetésből több kerül a munkavállalóhoz.

Kép:PP/FényesGábor

Erre fordítható az önsegélyező pénztári megtakarítás:

Gyermekét nevelő szülőknek

A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt a magzat 91 napos korától megszületéséig, a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe.

Iskoláztatáshoz kapcsolódó támogatások

A nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás éves összege gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet. Az összegből vásárolható tankönyv, taneszköz, ruházat az általános és középiskolába járó gyermek részére, valamint kifizethető az államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező 25. életévét be nem töltött tanuló tandíja, térítési díja, kollégiumi díja, albérleti díja.

Rezsitámogatás

A közüzemi díjak – áram, gáz, víz, valamint csatornadíj – finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százaléka lehet. A 2012-es mértéket figyelembe véve ez közel havi 14 ezer forint, de csak a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjakat térítheti a pénztár, írja az Adózóna.

Hiteltörlesztés

A lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztését is támogathatja a pénztár havonta a minimálbér 15 százalékának megfelelő összeggel azoknak a tagjainak, akik törlesztőrészlete a hitelszerződés aláírásának időpontját követő árfolyamváltozás következtében húsz százalékot meghaladó mértékben nőtt. A támogatást a kassza közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizeti, de csak akkor, ha a támogatást a pénztártag igényelte. A lehetőségből a magasabb jövedelmű munkavállalókat kizárja a jogszabályalkotó.

Otthoni és idősgondozás

Az önsegélyező pénztári számláról fizethető a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által nyújtott szolgáltatás, valamint a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére, gondozási, ápolási intézményben való elhelyezés napi vagy havi díja.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor