Automatizáció, robotizáció, szenzoros adatgyűjtés, valós idejű információfeldolgozás mesterséges intelligenciával, adatvezérelt döntéshozatal. Ezek az okos üzlet, az okos cég kulcsszavai, - derült ki a Piac & Profit Okos cég című konferenciáján.

A konferencia nyitóelőadásában Vityi Péter, az IVSZ alelnöke elmondta: hiába vesz valaki egy robotot az üzembe, vagy használ egy szoftvert bizonyos folyamatok menedzselésére, az még nem lesz Ipar 4.0. A szigetszerű fejlesztések helyett egységesen, az egész értékláncot kell fejleszteni, méghozzá az ügyfelek érdekeit, igényeit figyelembe véve.

A szenzorokkal ellátott, egymással valós időben kommunikáló gépek alkotják a dolgok internetének szövetét, melyek a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb hatékonyságot tesznek lehetővé. "Az adatok dinamikusan növekednek, megnőtt a források száma, amiket fel kell dolgozni" - mondta Loss István, a Spinoff és Startup Egyesült Informatikai Szakosztályának vezetője.

Kép: Pixabay

Folyamatszervezés nélkül nem megy

"Okos akkor lesz egy cég, ha az okos megoldásait integrálja, s egyik input kapcsolatba kerül a másikkal" - fogalmazott Kelemen Viktor, a Bureau Veritas ügyvezetője. "Itt már nemcsak a pénzügyi-könyvelői rendszerekről beszélünk. A tervezést is meg kell támogatni adatokkal" - hangsúlyozta Schramm Károly, a Smartfront Kft. ügyvezetője.

"A vállalatoknak a belső folyamataikkal kell elsősorban tisztában lennie. Meglévő adatokból próbálnak következtetéseket levonni és döntéseket hozni. Ehhez le kell tudni modellezni a vállalati folyamatokat" - mondta Dr. Plasek Gábor, a BI-Tech Kft. ügyvezetője.

Erre rímelt Szederkényi Zsolt, az xFLOWer Group ügyvezetőjének mondanivalója: "A folyamatmenedzselés és -támogatás elengedhetetlenül fontos. Mindent le lehet rajzolni folyamatként. A folyamatokhoz határidők rendelhetők, jóváhagyási jogok oszthatók ki. Mindennek van eleje, vége, szereplők vannak benne. Ilyen rendszerben kell gondolkodnunk cégünk működéséről" - mondta Szederkényi.

A mesterséges intelligenciát tekintik az elkövetkező évek egyik legfontosabb technológiai változást kiváltó forradalmi újításának. Azt azonban kevesen tudnák elmagyarázni, hogy mit is nevezünk mesterséges intelligenciának és még kevesebben tudják, hogy az ezzel kapcsolatos kutatások már csaknem hat évtizede zajlanak. "Akkor miért most válik fontossá ez a kérdéskör, hogy világszerte komoly összegeket fektetnek bele a cégek a kutatásba? Valószínűleg most jött el ennek az ideje" - mondta Gulyás László, az Eit Digital igazgatója.

2020-ra itt van

A dolgok internete összeköti a szenzoros és a mesterséges intelligenciával működő gépeket. Mikor jön el ez a világ? "2020-21-re legalább egy-két országos hálózat lesz évi 1-3 millió eurónyi bevételt generálva. Ennek felét előfizetők adják majd" - jósolta Dobó Mátyás, az Invitech új generációs szolgáltatások igazgatóhelyettese, aki szerint a KKV-k felhasználókként, előfizetőkként fognak kapcsolódni a dolgok internetéhez.

Ebben a közegben a megváltozott üzletvitelhez és a cégek új igényeihez az oktatásnak, a munkaerőképzésnek is alkalmazkodnia kell(ene). "Nem elég a harminc éves slide-okat lecserélni. Készségeket kell fejleszteni, hogy a fiatal munkavállalók tudjanak válogatni az óriási információtömegből", mondta Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke.

"Magyarországon a lakosság 50 százaléka nem rendelkezik alapvető digitális képességekkel" - mondta Andorka Miklós, a MAPI Zrt. operatív igazgatója.

A 3D-nyomtatás is átalakítja az ipart

Magyarország GDP-jének nem elhanyagolható részét adja az autóipar és a hazai beszállítók tevékenysége. Ezt alapjaiban változtatja meg a 3D-nyomtatás. "A fröccsöntött lámpabúrák gyártását például az autógyárak elkezdik házon belül megoldani 3D-nyomtatókkal. Az ezzel foglalkozó magyar cégek harmada egy-két éven belül el fog tűnni" - figyelmeztetett Fábián Zoltán, az Ipar 4.0 Mintagyár kiemelt projekt iparfejlesztési tanácsadója.

A cégbedőlések száma már most is magas és a technológiai változások alighanem erősíteni fogják ezt a tendenciát. "Minden ötödik órában megszűnik egy cég. Minden harmincadik céget felszámolják egy éven belül. Sajnos olyan világban élünk, ahol mindenkiről tájékozódnunk kell" - mondta Vida-Gősi Bernadett, az Opten Informatikai Kft. ügyfélmenedzsere.

Okossá válás: egy bizonyos volumenen felül

"Az okos megoldások integrációja csak a megfelelő ügyfél- és tranzakciószámnál érdemes" - vélekedett Darvas Krisztián, a Soulware vezérigazgatója.

"Lehet ellenállni az új technológiának, de nem érdemes. A gyerekeid feje búbját látod folyton, mert a mobiljukba vannak bújva. Ez a generáció már úgy nőtt fel, hogy a feje búbját látod csak. Nektek kell alkalmazkodni hozzájuk. Öt-tíz év múlva ők lesznek a felsővezetők és cégvezetők" - mondta Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Kft. ügyvezetője.

Adat kontra lélek

"Meg lehet nézni, hogy akik elvesztik a munkájukat, milyen hamar leépülnek. Egy németországi felmérésből az derült ki, hogy az emberek nem a terrorizmustól vagy a betegségtől félnek a legjobban, hanem attól, hogy elveszíthetik az állásukat. A német alkotmánybíróság kimondta: a munka alapvető emberi jog" - mesélte Dr. Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja.

Mindannyian időszűkében élünk, túl vagyunk terhelve a sok munkától, amit nem kis részben a valós idejű online összekötöttség hozott: felgyorsult a kommunikáció, s minden nap nagyobb munkaadagokat kell elvégeznünk, mint mondjuk 10-20 éve. "A gyerekeknél és a haldoklónál látni, mennyire szükségük van rá, hogy emberekkel legyenek körülvéve, akik szeretik őket. A kettő között, egész életünkben is szükségünk van erre. Csak kevésbé nyilvánvalóan, mert túlzsúfoljuk az életünket felesleges dolgokkal, amik nem a szeretetről szólnak. Az idő ingyenes, viszont megfizetethetlen. Ha okosan használjuk időnket, akkor a technika nem ártalmas, hanem segít az embereknek" - adta meg a konferencia végkicsengését Kocsis Zoltán, az Idea Fontana Kft. kreatív igazgatója.