A rezsicsökkentésnek is véget vet az új energiacsomag

2018. április 03. kedd - 13:30 / Zubor Zalán
  •    

Gyökeresen átalakul az energiaszektor az új EU-s energiacsomag bevezetésével. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan változik az energia-elosztók rendszere, milyen új szereplők jelenhetnek meg a piacon és milyen változásokra érdemes figyelnie a végfogyasztónak.

A „Tiszta energia minden európainak” nevű új szabályegyüttest, korábbi nevén az ún. „téli energiacsomagot” régóta készíti az Európai Bizottság. Az először 2016. novemberében nyilvánosságra hozott, és az EU-s intézmények által azóta csiszolt, sokat módosított jogszabálytervezet-csomag most fordul élesbe: idén február végén az Európai Parlament elé kerültek ugyanis az utolsó ide tartozó egyes irányelv- és rendelet-tervezetek is. Ezekre már célszerű figyelni, hiszen a lassan véglegessé váló szövegváltozatok az EU következő nagy szabályozási ciklusát, szám szerint immáron a negyedik energiacsomagot alkotják majd, és drasztikus változásokat fognak hozni a fogyasztók, a tagállamok, és a piaci szereplők egymás közötti kapcsolataiban is.

A csomagról készült korábbi híradások főleg a klímapolitikával kapcsolatos rendelkezéseit emelték ki: az egyik tervezet például 35 százalékra emelné például a megújuló energia arányát az európai fogyasztásban, szintén 35 százalékos energiahatékonysági célt tűzött ki közös, európai szinten, és előírta az üvegház-gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képesti 80-95 százalékkal történő csökkentését 2050-ig. Azonban a csomagban szerepelnek olyan konkrét rendelkezések is, amelyeket a végfogyasztók, a lakossági felhasználók, valamint a vállalkozások közvetlenül is meg fognak érezni. Ezekre a drasztikus változásokat hozó rendelkezésekre dr. Tóth Máté LL.M., a Rátky & Társa Ügyvédi Iroda ügyvédje, a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja és a MET Interdiszciplináris Tagozatának az elnöke hívta fel a figyelmet, aki a múlt héten a Piac&Profit energetikai konferenciáján is beszélt a Tiszta Energia Csomagról.

Csökkenő tagállami mozgástér

Ahogy arról korábban is lehetett hallani, a csomag bevezetésével várhatóan megszűnne a tagállamok azon joga, hogy maguk szabják meg a villamos energia és a földgáz lakossági végfelhasználói árát. Mindez a ma egyetemes szolgáltatás keretében ellátott lakossági és nem lakossági fogyasztók árait érintheti, hiszen a rezsicsökkentéssel az ő energiaáraikat térítik el a hatósági árak. A nem lakossági fogyasztók itt azok a kis-és középvállalkozások, akik kisfeszültségen vételeznek, és összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményűek.

Tóth Márton

Tóth Máté: hatalmas változások jönnek az energiaszektorban

Mint Tóth Máté hangsúlyozta, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nem csupán a hatósági ár (a „rezsicsökkentés”) magyar szabályozási specifikum, de az is, hogy egyetemes szolgáltatásra nem kizárólag lakossági fogyasztók jogosultak Magyarországon, hanem az említett csatlakozási teljesítményű vállalkozások is. Az ő hatósági áraikat is érinti majd tehát a leendő negyedik energiacsomag. Az egyetemes szolgáltatás mellett az elosztói árak is hatósági árak, természetesen ezeket is eltörölné az EU-s jogszabálycsomag.

Szintén az elosztást érintő tervezett változás, hogy az Európai Parlament által tárgyalt, lassan véglegessé váló szövegváltozat szerint megjelenne az EU-elosztó (EU-DSO) intézménye. Ezek az új engedélyesi minőséget jelentő elosztók határokon átnyúló szolgáltatásokat is nyújtanának, azaz külföldön is értékesíthetnének energiát a fogyasztóknak. Ez természetesen lényeges változás lenne, mely – első körben – a villamos energiát érinti, ám, ahogy Tóth Máté felhívja a figyelmet, várhatóan követni fogja a villamos energiára vonatkozó EU-s szabályozási csomagot a földgáz is. Mint elmondta, az EU iparági szabályozási dinamikája ez: az adott energiacsomag előkésztése mindig először a villamos energiát célozta a korábbi szabályozási korszakokban is, ezeket pedig leképezték a földgázpiaci szabályokban is.

Februárban nagy port kavart az E.ON bejelentése, hogy az állami szolgáltatónál havonta több mint ezer forinttal alacsonyabb áron tudnak gázt szolgáltatni, mert, mint versenypiaci kereskedő, nem hatóságilag szabályozott forrásból és árakon, hanem a szabadpiacon vásárolják a szénhidrogént, ami pedig már olcsóbb, mint a hatósági ár. Amikor 2013-ban a kormány rögzítette a gáz árát, az energiaárak magasak voltak, így a rögzített ár valóban alacsonyabb rezsit eredményezett. Azóta azonban jelentősen estek az energiaárak, és az E.ON csomagja azt mutatja, hogy ma a rögzített ár inkább növeli, mint csökkenti a rezsit.

Nagy beruházás csak régiós engedéllyel

A tagállamok döntési jogköre más téren is csökken: az olyan, több ország energetikai helyzetére is hatással levő nagy beruházások esetén, mint amilyen például egy PaksII méretű új atomerőműblokk építése, a jövőben nem lesz elég az adott tagállam döntése, a beruházást ugyanis régiós konzultációnak kellene megelőznie. „Tóth Máté kérdésünkre elmondta, hogy ez az Európai Bizottság által állami támogatási oldalról már jóváhagyott PaksII beruházást nem fogja érinteni, „ám a jövő PaksII-it, Bős-Nagymarosait igen”. Azt is elmondta azonban, a Rátky Ügyvédi Iroda korábbi, más ügyekkel kapcsolatos állami támogatási tapasztalata alapján úgy gondolja, hogy valószínűleg PaksII bizottsági „zöld lámpája” a negyedik energiacsomagtól függetlenül is csak egy feltételes jóváhagyás, mely a jövőbeli körülményváltozások tekintetében fokozott figyelmet, és körültekintő jogi monitoringot igényel.” A PaksII-vel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, hogy az EU az állami támogatási döntéseit mindig egy adott piaci hatást modellezve hozza meg, ez pedig a magyar atomerőművi bővítésnél is így történt. Amennyiben a piaci és szabályozási környezet változik, korábban nem várt hatások, körülmények lépnek fel, különösen pedig az Európai Bizottság által megfogalmazott szigorú feltételek teljesülése sérül, úgy az Európai Bizottság újranyithatja az adott vizsgálatot.

Új atomerőműblokk a jövőben mindenhol csak a régiós országok megkérdezésével épülhet

Új atomerőműblokk a jövőben mindenhol csak a régiós országok megkérdezésével épülhet

Az átviteli rendszerirányítók is nagyban érintettek az új szabályozással, ilyen Magyarországon a MAVIR. Ráadásul az eredeti bizottsági javaslat szerint a tagállamok rendszerirányítói felett bizonyos döntési jogosultságokkal megjelent volna egy magasabb szint, az ún. regionális operációs központok, ROC-ok formájában. A feltételes mód nem véletlen, ugyanis a bizottsági terveket nagyban visszametszette, megszelídítette a Tanács és a Parlament. Mindez jól mutatja, milyen sokat is alakult a jogszabálycsomag az előkészítés során, és sejteti, hogy milyen ádáz harcok formálták azt. A ROC-ok javaslattevő, konzultációs szervekké (RCC-k) szelídültek, persze a rendszerirányítók számára így is bőven keletkeztet majd feladatot a közelgő negyedik energiacsomag.

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor