A középpontban marad az innováció

A kutatás-fejlesztés támogatása, a magyar cégek innovációs képességeinek, és ezáltal versenyképességének javítása a gazdaságélénkítés egyik legfontosabb pillére. Mi vár a vállalkozásokra azután, hogy kifut a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklus, lesz-e forrás a következő időszakban erre, várhatóak-e változások az intézményrendszerben? Szigeti Ádámot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Piac & Profit: Immár több mint negyedéve ön felel a magyar cégek, köztük a kkv-k innovációs képességeinek javulásáért. Mik voltak a tapasztalatai az elmúlt hónapokban?

Szigeti Ádám: Elég vegyes a kép, ami a kkv-szektort illeti. Fontos kettéválasztani a mezőnyt annak mentén, hogy a vállalkozások mennyire innovatívak. Vannak a saját terméket, szolgáltatást fejlesztő cégek, amelyek eredményesen adaptálják a legkorszerűbb technológiákat. Látványos sikerekre is találunk számos példát: akad olyan magyar űripari vállalat, amely a világ nagy űrügynökségeinek végez gyártást, vagy olyan, amely Srí Lankától Afrikáig szállít víztisztító technológiát. Mellettük pedig ott vannak a csak helyi piacra dolgozó kkv-k, amelyeknek sokszor saját honlapjuk sincs, semmiféle adaptív termékkel nem rendelkeznek. I tt persze nem pékségről vagy cukrászdáról van szó, hiszen ott viszonylag kevés lehetőség nyílik az innovációra, még akkor is, ha egyébként tökéletesen haladnak a korral, és mondjuk online felületen lehet náluk személyre szabott süteményt rendelni. A magyar gazdaság versenyképességét, teljesítőképességét inkább azok a cégek határozzák meg a nemzetközi porondon, amelyek világszinten értékesíthető terméket képesek fejleszteni.

Szigeti Ádám - Kép: PP, Fotó: Kallus György

Mi lehet a gond azoknál a vállalatoknál, amelyeknek alacsony az adaptív innovációs képessége?

- Számtalan oka lehet, hogy egy szervezet miért nem képes lépést tartani a fejlődéssel. A magyar kkv-szektorra leginkább az jellemző, hogy kevés társaság képes igazi középvállalattá kinőni magát, és hogy magas a generációváltás előtt álló cégek száma.

A szemléletmóddal, az elérhető tudással is lehet gond…

- Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy a szemléletmód változzon. Igyekszünk minél több fórumot teremteni ahhoz, hogy a kormányzat mellett a tudásbázisok képviselői, a hazai cégek és vállalatok, azaz az ökoszisztéma minden szereplője számára lehetőség nyíljon a párbeszédre, az innováció fontos kérdéseinek megvitatására. 2020-ig új Innovációs Stratégiára van szükség, amelynek megalkotása egybeesik a következő uniós költségvetési ciklus tervezésével is.

Finomhangolt adókedvezmény
A nyáron elfogadott 2019-es adótörvény-csomagban pontosították a startup-adókedvezménnyel kapcsolatos előírásokat. A jogalkotók szembesültek a kapcsolódó szabályok hiányosságaival, és igyekeztek ezeket pótolni, de maradtak még nyitott kérdések.
Ha már szóba került a szervezeti keretrendszer, mik a kormányzati tervek az elkövetkező évekre nézve ennek kapcsán?

- Azt látnunk kell, hogy az ITM létrejöttével jelentősen átalakulnak az eddigi szerepkörök. Egyrészt több olyan nagy k+f projekt is létrejött, vagy közel áll a megvalósuláshoz, mint a szegedi lézerközpont vagy a zalaegerszegi járműipari tesztpálya. De a Szabadalmi Hivatal vagy az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) szerepe is megváltozik a jövőben. A szabályozási és támogatás-elosztói szerepkörök mellett nekik is részt kell vállalniuk a szemléletformálásban. Nagy jövő áll a most 25 éves Bay Zoltán Kutatóintézet előtt is. Terveink szerint a társaságot egy olyan, alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézet-hálózattá fejlesztjük, amely az ország minden pontján képes lesz kutatás-fejlesztési támogatást nyújtani a vállalkozásoknak.

Uniós vagy állami forrásból oldják meg ezeket a fejlesztéseket, és milyen összegekre számíthatnak az ökoszisztéma résztvevői?

- A jelenlegi uniós költségvetési ciklus forrásait többnyire már lekötötték, de azért még akad nyitva álló konstrukció. A legtöbb, innovációs szempontból is fontos pályázat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében volt elérhető, összesen közel 450 milliárd forint értékben. Jelenleg mintegy 70 milliárd forintot tesz ki az Innovációs Alap, amelybe főként a vállalkozások által befizetett innovációs járulék kerül. A terveink szerint az Innovációs Alap mellett létrehozzuk az önálló Kutatási Alapot, várhatóan szintén 70 milliárd forint körüli keretösszeggel. Az Innovációs Alapból ezentúl kizárólag a céges fejlesztések kapnak támogatást, míg a Kutatási Alapból az egyetemi projekteket, a kutatási pályázatokat finanszírozzuk majd.

2022-ben jönnek az új pályázatok

Tehát megduplázódik az erre fordítható állami keret?

- A kutatók a terveink szerint mindenképpen több pénzzel gazdálkodhatnak a jövőben. Jelenleg is több formában juthatnak forráshoz, de a Kutatási Alapban mindez egy helyen, az eddiginél egyszerűbb, átláthatóbb módon lesz elérhető. Az egyszerűsítés igénye a vállalkozásokra vonatkozó pályázati rendszerrel kapcsolatban is megjelenik. Áttekinthetőbb rendszert akarunk, amely rugalmasabb is a projektekkel kapcsolatban, és még inkább a valós igényekhez igazodik.

Számíthatunk tehát új innovációs, k+f pályázatokra a következő uniós ciklusban is? Milyen keretösszeggel, és mikor indulhatnak a pályázatok?

- Mindenképpen. Az új költségvetés még annyira képlékeny, hogy lehetetlen megjósolni, mennyi forrást tudunk erre a célra fordítani. Természetesen arra törekszünk majd, hogy az új pályázatokat mielőbb hozzáférhetővé tegyük.

Vannak esetleg konkrét célok, amelyek már most láthatók?

- Ami már most látható, hogy nagy hangsúlyt kap az egyetemi központú, de a vállalatokon keresztül megvalósuló innovációk erősítése. Science parkok létesítésére készülünk a nagy tudásközpontok közelében, ahová az innovatív cégek betelepülhetnek. Ilyen parkok kialakítására, fejlesztésére szinte biztosan lesz uniós forrás.

És mire számíthat az ökoszisztéma többi része?

- Tíz évvel ezelőtt még nem létezett startup ökoszisztéma Magyarországon. Ez mára sokat javult, de a nemzetközi példák alapján még van tere a fejlődésnek. A legjobbaktól érdemes tanulni, ezért Kalifornia és Svédország innovációs ökoszisztémáját tekintjük irányadónak. Az alapvető intézmények már rendelkezésre állnak, a következő fontos feladat a kutatóintézeti hálózat fejlesztése, és az egyetemek szerepének megerősítése lesz. Természetesen Magyarország versenyképességének javítása állandó munkát igénylő feladat, mert az innovációban rejlő kihívásokra folyamatosan válaszokat kell keresnünk a jövőben is.

Szigeti Ádám
Budapesten született 1988-ban, az University of London Goldsmiths College-en végzett közgazdaságtan és közpolitika szakon, szakmai gyakorlatát Magyarország londoni nagykövetségén végezte. 2011-től a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma kabinetfőnök-helyettese, majd főosztályvezetője, 2016-tól pedig az Óbudai Egyetem kancellári posztját töltötte be, 2018 júliusától az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo