Az elmúlt években a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt alacsony aktivitást mutató lízingpiac működése felemásan alakult az év második negyedében, így a féléves adatok is vegyesek. A Magyar Lízingszövetség tagjai összesen a félév végén 1306 milliárd forintos portfóliót kezeltek, ami 10 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, és 2 százalékos csökkenés az előző negyedévhez viszonyítva. „Az első félév során közel 35 ezer új lízingszerződést kötöttek, ami 10 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. Emelkedett a kihelyezett összeg is az egy évvel ezelőttihez képes 3 százalékkal, 178 milliárd forintra” – ismertette a féléves eredményeket Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.
Az új Ptk. a lízingszerződések területén is hozott változásokat. Lízing vagy tartós bérlet?
Járművek és gépek
A félév során a gép- és a járműszegmens volt a főszerepben. A gépfinanszírozások értéke megközelítette az 54 milliárd forintot, ami 30 százalékos részesedést jelent a teljes első féléves – 178 milliárd forintos – finanszírozott összegen belül. A flottán kívüli autófinanszírozások értéke 52,3 milliárd forint volt, a flottafinanszírozás pedig a 32 milliárd, így előbbi részesedése közel 30, utóbbié pedig 18 százalékot tett ki. A teherautó-finanszírozás szintén jelentős tételnek bizonyult: a félév során 38 milliárd forint értékben nyújtottak finanszírozást ezekhez a járművekhez a Lízingszövetség tagvállalatai, így a teherautó-szegmens az összesített finanszírozott értéknek a 21 százalékát tette ki.
Lévai jelezte, hogy bár a teljes portfólió értéke némileg csökkent, a lízingszerződések számának emelkedése alapján élénkülésről lehet beszélni. „Ezzel együtt még messze van a piac a korábbi évek csúcsértékeitől. A válság elmélyülése előtt, 2008-ban a félév során több mint 600 milliárd forintra rúgott a finanszírozott összeg, ami a mostani félévben elért 178 milliárd forintnak kevesebb, mint a harmada” – fogalmazott Lévai Gábor. Hozzátette: – Bízunk abban, hogy a gazdaság fellendülésével a járműpiac is magára talál, ennek egyértelmű jelei látszanak a legfrissebb adatokból. Emellett a fókuszba kerülő kkv-s eszközbeszerzések terén is elképzelhető a bővülés, így megteremtődnek a feltételei annak, hogy a lízingpiac kiszámítható növekedési pályára álljon.
A főtitkár kifejtette, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának köszönhetően az első félévben összesen 28,8 milliárd forint értékben finanszíroztak beszerzéseket a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai. Az MNB tavaly ősz óta 136 milliárd forint értékben finanszírozott beruházást, aminek a Lízingszövetség tagvállalatai 20 százalékát adták, ez pedig különösen jó eredmény, tekintve, hogy eddig a szövetség 8 tagvállalata kapcsolódott be a programba.
A Magyar Lízingszövetség a jövőben – részben a jegybankos és eximbankos programokra építve – arra koncentrál, hogy az autófinanszírozás mellett a vállalkozások, ezen belül is a kkv-k eszköz- és gépbeszerzései váljanak a lízingpiac alappilléreivé. Lévai kiemelte: a szövetség becslése szerint az első félév végén a tagvállalatok 112 milliárd forintos gépportfólióval rendelkeztek, amely az év végéig tovább bővülhet. Az EHP-ról itt olvashat részletesebben!
Tisztességesek a szerződések
Lévai Gábor a kilátásokról szólva azt is elmondta, hogy a deviza alapú szerződésekre vonatkozó törvényi szabályozás problémákat okozhat a lízingpiacon. A főtitkár hangsúlyozta: a Magyar Lízingszövetség támogatja azt a kormányzati törekvést, amely az egységes, az érintettek számára valódi megoldást jelentő megoldást célozza, de a szövetség és a tagvállalatok továbbra is fenntartják álláspontjukat, amely szerint a hitel- és lízingszerződései nem tisztességtelenek.
A Magyar Lízingszövetség arra számít, hogy a devizahiteles szerződésekre vonatkozó részletszabályozás megszületése és az ügy rendezése után a tagvállalatok az általuk nyújtott, átlátható, kedvező lízingkonstrukciók segítségével hozzájárulhatnak a kkv-szektor fejlődéséhez, ezen keresztül pedig fontos szerepet vállalhatnak a teljes magyar gazdaság élénkítésében.