Kevés olyan ikonikus márka létezik, ami jobban reprezentálná az amerikai álmot, mint a Harley-Davidson. Kevesen tudják, de az Egyesült Államok leghíresebb motormárkája nemcsak a 66-os államközin dübörög, hanem az exportpiacokon is. Bár a cég szénája állt már jobban is, mint azt korábban a Piac & Profit megírta, a kiöregedő fogyasztói bázis miatt nincsenek könnyű helyzetben, most a minden második motort külföldre eladó Harley menedzsmentje még bánatosabban szemlélheti az idei kilátásokat.
Ez a termék is rajta van ugyanis az Európai Unió által nyilvánosságra hozott listán (több ezer másik mellett), amelyekre 25 százaléknyi pótlólagos vámot vet ki Brüsszel, válaszul azért, mert Donald Trump amerikai elnök minden józan megfontolást félretéve hasonló mértékű védővámot vetett ki acél- és alumíniumipari termékekre. (A vámmal egyébként már tavasz óta fenyeget az elnök.)
Az összességében mintegy 3 milliárd dollárnyi amerikai árut érintő uniós vámcsomag ugyan nem tűnik komolynak, amikor Peking és Washington 200 milliárdnyi árura kivetendő vámokkal revolverezi egymást (erről itt olvashat bővebben), ám az Európai Unió talán pontosabban céloz, a megvámolt termékek listája ugyanis arra utal, hogy éppen Trump támogatóit gyengíti meg.
Egyrészt Brüsszel teljes mértékben a WTO ajánlásai szerint jár el, a kivetett védővámok szinte hajszálra pontosan annyi kárt okoznak az Egyesült Államoknak, mint az amerikai intézkedés az európai gazdaságnak. Feltűnnek benne a „szemet szemért” elv alapján acélipari és alumíniumtermékek is, nem véletlenül, hiszen ha Trump ezt az iparágat akarja megvédeni a vámokkal, akkor az uniónak éppen ezt a lobbit kell gyengítenie. Ez a lépés meglepően gyorsan eredményt hozhat. A védővámok hatására ugyanis máris meredek emelkedésbe fogtak az árak, ami mindenekelőtt az ilyen termékek vásárlóit sújtja, a nagy közép-nyugati autógyártókat és a keleti parti szerszám- és gépipari gyártó vállalkozásokat. Ezek már most dühösek az elnök kereskedelmi politikája miatt, ami néhány hét alatt jelentősen növelte a költségeiket. Nem véletlenül ment neki Wilbur Ross, az elnök kereskedelmi megbízottja az amerikai acélgyáraknak a hirtelen áremelések miatt.
Mint a narancslé is, amelynek legnagyobb előállítója az amerikai elnökválasztások egyik kulcspontja, Florida, ami hagyományosan az egyik ún. „Swing state” ahol mind a demokraták, mind a republikánusok eséllyel indulnak, és sokszor néhány ezer szavazaton múlik az elektorainak sorsa. Egy másik ilyen ingadozó állam Georgia, a mogyoróvaj egyik legnagyobb előállítója. Természetesen a mogyoróvaj is 25 százalékos büntetővámot kapott.
Ez a stratégia a jól célzott büntetővámokkal persze működhet a nagypolitika szintjén, végső soron azonban a kereskedelmi háborúban teljesen ártatlan cégek és persze a fogyasztók fogják megfizetni az árát. A Harley-Davidson, ami tavaly még több mint 240 ezer motort adott el, már év elején is az eladások visszaesésével számolt. A kereskedelmi háború miatt a cég vezetője, Christian Arnezeder már most utalt arra, hogy kénytelenek áthárítani a védővámot az európai fogyasztókra, azaz mintegy ötödével drágulhatnak az egyébként sem olcsó motorok. Ez vélhetően még inkább visszaveti az eladásokat az egyik legfontosabb piacukon, ami óhatatlanul elbocsátásokkal jár majd, ami vélhetően nem tetszik majd Trump támogatóinak.
Az Egyesült Államok gazdasága persze nem omlik össze 3 milliárd dollárnyi export megdrágulásától, de ugyanakkor a Kanadával és Mexikóval folytatott kereskedelmi háború, nem is beszélve arról, hogy Trump Kínával is hadban áll, már megroppanthatja az elnök és pártja támogatását azokban a körzetekben, ahol eddig számíthattak a szavazókra. Kérdés, meddig hajlandók elmenni ebben a harcban.