G7: Trump a világ ellen

2018. június 11. hétfő - 18:30 / Zubor Zalán
  •  
  • Előfizetés

Botrányba fulladt a kanadai g7-es találkozó, az USA és az elvileg szövetséges országok megegyezése Trump vámtervein bukott el. Hétből hat ország egységes, de az Egyesült Államok nélkül keveset tudnak tenni a klímavédelem és a szabad kereskedelem érdekében.

A g7-es csúcstalálkozók története során sosem volt még ennyire feszült találkozó, a résztvevők sosem voltak ennyire megosztottak, mint az idei, a kanadai Charlevoix-ban tartott gyűlés. A fejlett ipari országok (USA, Nagy-Britannia, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország, Kanada, valamint az EU képviselője) vezetőinek először nem sikerült egységes álláspontot megfogalmazni, miután Donald Trump amerikai elnök – aki ekkor elhagyta a találkozó helyszínét – utólag visszavonta a közös nyilatkozat támogatását.

Ennek, ha hihetünk a résztvevők nyilatkozatainak, rövid távon is lehetnek konkrét gazdasági következményei. Angela Merkel például korábban azt ígérte, a találkozón történtek alapján dönt arról, bevezeti-e az amerikai árukat érintő vámokat – a történtek alapján ez elkerülhetetlennek tűnik. Az is biztos, hogy az USA egy darabig nem fog részt venni nemzetközi környezetvédelmi egyezményeken.

Feszült hangulat

A hét résztvevőből hat között kezdettől fogva kevés volt a vita. A tárgyalók többsége két fő pontban egyetértett: az első a „szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer” támogatása és a protekcionizmus elleni küzdelem. Ahogy az később bekerült a zárónyilatkozat szövegébe, a résztvevő országok elkötelezik magukat „a WTO modernizálása mellett, hogy az igazságosabb legyen.” A többség szintén egységesnek mutatkozott a környezetvédelem kérdésében: a zárónyilatkozat megerősítette a párizsi klímaegyezményt és lépéseket írt elő az óceánok szennyezése ellen, és a már a tengerekbe jutott műanyagszemét eltakarítására.

A g7-országok vezetői a kanadai csúcstalálkozón Forrás: Bundesregierung/Jesco Denzel

A g7-országok vezetői a kanadai csúcstalálkozón
Forrás: Bundesregierung/Jesco Denzel

Az egyetlen ország azonban, amelynek különvéleménye volt, épp a csoport legfontosabb tagja, az Egyesült Államok. Azt már előre lehetett tudni, hogy Donald Trump a klímavédelem és a kereskedelmi vámok kérdésében eltérő álláspontot képvisel, a botrány ugyanakkor nem volt törvényszerű. Angela Merkel német kancellár a csúcs előtt úgy nyilatkozott, a g7-es csúcs alkalmas lehet az EU és az USA közötti kereskedelmi vita rendezésére is – a tervezett, amerikai árukra kivetendő vámokat emiatt is elhalasztották.

Itt vannak az importvámok az amerikai termékekre
Már júliusban hatályba lépteti válaszintézkedéseit az Európai Unió az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokra; a tervezett lépések keretében első körben nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben vezetnek be 25 százalékos importvámot.

A kevés Charlevoix-ból kikerült hír szerint a g7 ülései feszült hangulatban zajlottak. Trump tüntetően távol maradt például a klímapolitikával kapcsolatos ülésről, az amerikai delegáció más tagjai pedig a saját bekezdéseket tettek volna a zárónyilatkozatba, miszerint segíteni kell az országoknak, hogy hozzáférjenek a fosszilis tüzelőanyagokhoz, azokat „tisztábban és hatékonyabb módon” tudják felhasználni.

A kereskedelmet illetően Trump megengedőbb volt, felvetette, hogy a G7 hozzon létre szabadkereskedelmi övezetet, ahol nem lennének vámok, de állami támogatások, sem kereskedelmi korlátok. Ugyanakkor a többi országot tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal vádolta, mert több árut adnak el az Egyesült Államoknak, mint amennyit vásárolnak.

Egók harcán bukott el a megegyezés

Az amerikai elnök emellett a gyűlésen azt hangsúlyozta, hogy Oroszországot is vissza kellene venni az együttműködésben – az oroszokat 2014-ben zárta ki az akkor g8-asnak nevezett együttműködésből a többi ország, az Ukrajna elleni agresszió miatt. A hangulaton feltehetően az sem javított, hogy Trump a gyűléssel párhuzamosan használta a Twittert, a többi országot bíráló bejegyzéseket posztolt „Az Egyesült Államok állja majdnem teljesen azt az összeget, amelyből a NATO védi azokat az országokat, amelyek megvágnak bennünket a kereskedelem területén. Ha az Európai Uniónak 151 milliárd dolláros többlete van velünk szemben, akkor költhetne többet a hadseregeire” – írta például egyik üzenetében.

A vizekben több lesz a műanyag, mint a hal
Ha így megy tovább a környezetszennyezés, a tengerekben több lesz a műanyag, mint a hal. Ezzel is érvel az EU javaslata a műanyag-felhasználás jelentős csökkentésére.

Mindezek ellenére úgy tűnt, sikerül aláírni egy kompromisszumos közös nyilatkozatot. Ez a remény vasárnap szertefoszlott, amikor Justin Trudeau kanadai kormányfőnek egy erősre sikerült nyilatkozattal sikerült teljesen kiborítania amerikai kollégáját. Amikor Trump Szingapúrba repült, hogy ott Kim Dzsong-Unnal találkozzon, Trudeau egy tévéstábnak azt mondta, “sértőnek találja” az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington többek között Kanadával szemben is belengetett. Azt ígérte, válaszul Kanada is hasonló lépéseket vezethet be amerikai áruk, például élelmiszerek ellen. „A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni” – fogalmazott. Trump látszólag hirtelen felindulásból még aznap bejelentette (természetesen a Twitteren), hogy visszavonja a közös nyilatkozat támogatását. Azt írta, amikor ők vezettek be vámokat Kanadával szemben, az más volt, hiszen Kanadának kereskedelmi többlete van az USA-val szemben, míg a kanadai vámok pusztán megtorló jellegűek.

Jean-Claude Juncker, Justin Trudeau és Donald Tusk Kép:EU

Jean-Claude Juncker, Justin Trudeau és Donald Tusk
Kép:EU

Trump visszalépése ellenére a zárónyilatkozatot a többi résztvevő ország továbbra is érvényesnek tartja, de ahogy korábban Emanuelle Macron is megjegyezte, az USA részvétele nélkül a határozatok nem sokat érnek – ebből a szempontból Trump kivonulása sikernek is tekinthető, bár az kérdéses, hogy az USA-nak, vagy bármelyik más országnak érdekében áll-e, hogy ne lépjenek életbe a többi résztvevő által javasolt változások.

Pótcselekvés, de így is káros

Fontos megemlíteni, hogy a g7-csúcsok határozatai nem kötelező érvényűek, azok csupán szándéknyilatkozatok. A csúcstalálkozó minden évben hatalmas érdeklődés közepette zajlik, így az itt tett barátságtalan gesztusoknak elsősorban diplomáciai jelentősége van. Nézetkülönbségek korábban is voltak a résztvevők között, de az a kardcsörtetés, ami az idei csúcstalálkozót kísérte, eddig példátlan. Trump lépései alapvetően azt üzenik, hogy az USA olyan szövetségeseit, mint az EU vagy Kanada inkább látja riválisokként.

Azt, hogy Trump a nemzetközi közösséggel együttműködve fellép majd a károsanyag-kibocsátás ellen, nem nagyon várta senki. Az amerikai elnök már a választási kampányban elutasította a párizsi klímaegyezményt, és közismert támogatója az amerikai olaj- és nehéziparnak. Ugyanakkor mindez elmondható a legutóbbi republikánus elnökről, George Bushról is, aki viszont 2008-ban aláírta az akkor G8-as csúcs klímanyilatkozatát, ígéretet tett arra, hogy hosszú távon (40 év alatt) az USA csökkenteni fogja széndioxid-kibocsátását – más kérdés, hogy az Egyesült Államok ezután sem lépett be például a kiotói egyezménybe. A botrány tehát nem volt törvényszerű idén.

Kérdéses persze, hogy mennyire beszélhetünk az USA-politikájáról, és mennyire Trump magánakciójáról. Trump belpolitikai pozíciója jelenleg messze nem ideális, az elmúlt hónapokban az elnöki stáb számos tagját elbocsátotta, a védővámokat pedig a Kongresszus jelentős része elutasítja, beleértve republikánus képviselőket is. Az elnök hatalma belföldön messze nem olyan stabil, mint amilyennek szeretné. Könnyen lehet, hogy a g7-es csúcs szabotálásával Trump a pártjának, választóinak, vagy csak saját maga megnyugtatására próbál erőt mutatni – hiszen a konfrontatív stílus már az elnökjelölti viták idején hozott neki támogatókat. Az esemény diplomáciai jelentősége miatt azonban így is ciklusokon átívelő módon ronthatja az USA és a többi ország viszonyát.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.