Ma már számtalan lehetőség nyitott a diákok számára, hogy tanulmányaikat részben vagy egészben külföldön folytassák. Sok középiskolás már célzottan külföldi egyetemekre adja be a jelentkezését, mások pedig az egyetemi ösztöndíjprogramokon keresztül tervezik a külföldi féléveket. Bár utóbbi rövidebb időre szól és jelentős támogatásokra is számíthatnak a hallgatók, már egy félév is alaposan megterhelheti a családi kasszát.
Hitelből vagy diákmunkával finanszírozzák
Bár a legtöbben hajlamosak a tandíj nagysága fényében válogatni a lehetséges desztinációk között, fajsúlyosabb kérdés a megélhetés. Ez a tétel ugyanis akár százezres nagyságrendet jelenthet havonta, a skandináv országokban élni például kifejezett drága, még diákként is. A tanulmányi mobilitást támogató ösztöndíjak havi 150-200 ezer forintos hozzájárulással könnyítik az anyagi terheket, de a külföldi tanulás még így is a magyar átlagfizetés összegét emészti fel a tandíjon felül.
Egyik megoldás a diákmunka, amellyel részben előteremthetők a szükséges anyagiak, de néhány egyetem korlátozza a munkavállalás feltételeit, lehetőségét az ösztöndíjprogram ideje alatt. Ráadásul az elinduláshoz fontos, hogy rendelkezésre álljon az első féléves tandíjra, az utazásra és legalább 2 hónap megélhetésre elegendő összeg. Így a szükséges kezdőtőke önmagában meghaladhatja az egymillió forintot.
„A tanulásba fektetni a legjobb, és leginkább megtérülő vállalkozás, ehhez azonban valódi családi összefogásra, erős anyagi hátországra van szükség, hogy a kint töltött idő ne a nélkülözésről, hanem valóban az élmények gyűjtéséről és a szellemi gyarapodásról szóljon. Az ösztöndíjak kihirdetésének időszakában mindig ugrásszerűen nő a személyi kölcsönök utáni kereslet, hiszen az életkezdés már egy hazai nagyvárosban is anyagi kihívásokat támaszthat. Hatványozottan igaz ez a külföldi egyetemi évekre.” – mondta el a külföldi tanulmányok finanszírozásával kapcsolatos érdeklődések kapcsán Lengyel Zoltán, a Sberbank Magyarország Marketing, PR és Digitális területének vezetője.