Kép:sxc

Egy évvel az útdíjfizetés elindítása után a hazai felhasználók közel 90 százaléka fedélzeti egységet használ - derült ki júniusban. Az OBU segítségével megvalósuló virtuális jegytépések száma már megközelíti a havi 7 milliót. Az elektronikus útdíj rendszerében az elmúlt egy év során folyamatosan zajlottak a finomhangolások, amelyek nagy részét a felhasználói visszajelzések alapján, az ő igényeik figyelembevételével igyekeztek kialakítani. Ezekből a felhasználók mindössze néhány változást érzékelhettek közvetlenül mindennapi feladataik ellátása közben. A legnagyobb változást az Általános Szerződési Feltételek módosításának idén február 9-i hatálybalépése jelentette, amely – egyéb módosítások mellett – továbbfejlesztette a díjkategória-besorolás, - beállítás értesítési rendszerét. Jelenleg összesen 130 ezer regisztrált jármű szerepel a HU-GO adatbázisában, és közülük 70 ezer jármű fedélzeti egység segítségével, bevallási közreműködőn keresztül vallja be úthasználatát. További információk itt olvashatók.

"Titkos" NAV-ellenőrzés és új iparstratégia

Az eljárási törvény év közben hatályba lépő változása értelmében lehetővé válik a megbízólevél elektronikus úton történő kézbesítése. Így viszont előfordulhat, hogy az ellenőrzés alá vont cég nem is tud majd az eljárás megindulásáról. További információk itt olvashatók.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara továbbra is támogatandónak tartja a kötelező kamarai tagság bevezetését, de ragaszkodik ahhoz a korábban is megfogalmazott feltételhez, mely szerint a vállalkozások részére a kötelező kamarai tagság többletjogosultságokat kell, hogy jelentsen, és nem a terheik növekedését. További információk itt olvashatók.

Eközben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) olyan erős és versenyképes gazdaságot igyekszik építeni Magyarországon, amely mindenki számára sikert és lehetőséget teremt - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatta a tárca új államtitkárait.

A miniszter az új iparstratégiával kapcsolatban akkor azt is elmondta, hogy a kormány elsődleges célja az ipari termelés fokozása, mert ez adja Magyarország gazdasági teljesítményének 23 százalékát. A kormány a nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatokat, valamint az ország szempontjából fontos területeket, így például a turizmust, az élelmiszeripart, a logisztikát támogatja majd. Az újraiparosítás középpontjában a kiemelkedően teljesítő iparágak, a járműipar, az elektronikai ipar, a logisztika támogatása áll majd, és célzottan segítik majd a feltörekvő iparágakat is, kiemelt figyelemmel az egészségiparra - fogalmazott akkor Varga.

 A túlképzés „eredménye” jelentkezett a munkaerőpiacon:a gyári munkások válogathatnának az állások között, míg egy ügyfélszolgálatos pozícióra sokszoros a túljelentkezés. "Kijelenthetjük, hogy a válság a munkaerőpiacon köddé vált. Az észak-dunántúli termelő cégek – tapasztalataink szerint –  fejlesztenek, építenek, beruháznak… És szembesülnek azzal, hogy míg eddig 8-10-12 főből tudták kiválasztani a számukra legmegfelelőbb munkaerőt, addig most az adott – piacképes – munkavállalónak van 2-3 választási lehetősége, hogy elhelyezkedjen. Megszokott metodika volt ez eddig is a hiányszakmákban dolgozóknál, de most nem informatikusról vagy CNC programozóról, de még csak nem is AWI/AFI hegesztőről beszélünk, hanem betanított munkásokról" - fogalmazott  Man at Work Kft. ügyvezetője, Ottó Csaba idán júniusban.Korrupció elméletben és gyakorlatbanBizakodó hangokat lehetett hallani az év közepén a foglalkoztatással kapcsolatban más cégektől is. Egyre optimistábbak a magyarországi munkaadók, a Manpower akkori felmérése szerint az idei harmadik negyedévben a munkáltatók 16 százaléka tervezett létszámbővítést, miután az első negyedévre 11 százalékuk, a második negyedévre pedig 15 százalékuk kalkulált felvétellel. A munkaerő-piaci szolgáltató cég felmérése szerint a munkáltatók 6 százaléka számolt elbocsátásokkal, 74 százalékuk pedig nem tervezett változtatást a dolgozók létszámában a harmadik negyedévben. A Manpower felmérése reprezentatív minta alapján, 750 magyarországi munkaadó megkérdezésével készült. A válaszadóktól azt kérdezték, hogyan látják vállalatuknál a létszám alakulását a következő három hónapban - 2014. szeptemberéig - a mostani negyedévhez képest.

A korrupció mértéke nemzetközi és hazai szinten sem változott az elmúlt két évben – derült ki az EY júnisban közzétett, 13. alkalommal elkészített  Globális Visszaélési Felméréséből. A magyar válaszadók 60 százaléka gondolta úgy, hogy az ország üzleti életében gyakoriak a visszaélések és megvesztegetések. Közép-Kelet-Európában ez az arány 47 százalék, míg a nyugat-európai piacokon csupán 19 százalék volt. Ugyanakkor a megkérdezettek saját iparáguk vonatkozásában már sokkal optimistább képet festettek.

Hazánkban és a régiónkban mindössze 13 százalék gondolta úgy, hogy ágazatukban elterjedt gyakorlat a megvesztegetés egy-egy megbízás elnyerése érdekében. Magyarországon a válaszadók csupán fele vett részt korrupcióellenes képzésben, emellett a felelősségre vonás is igen alacsony arányú, a szankcionálás mértéke elenyésző. A megkérdezett vállalatok csupán 28 százaléka jelezte, hogy a korrupcióellenes szabályzat megszegői büntetésben részesültek. Hasonló eredményekre hivatkozott egy másik felmérés is: a magyar vállalatok 26 százaléka tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt két év során a PwC adatai szerint. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb csalási típus, azonban a gazdasági bűncselekmények egyre sokrétűbbek, és növekszik az egyéb csalási formák aránya. (Ez a szám bizonyára egész másképp alakulna most, alig két hónappal az úgynevezett NAV-os kitiltási botrány után. Miután magyar üzletemberek próbáltak meg amerikai cégeket korrumpálni. Vida Ildikó a Nemzeti Adó-és Vámhivatal elnökét, több más adóhivatali munkatársával együtt, nem kívánatos személynek nyilvánítottak, vagyis kitiltottak az Amerikai Egyesült Államokból.)