Ingatlanadó: a Jobbik és a Fidesz később bevezetné

2010. január 28. csütörtök - 20:32 / PP/MTI
  •    

Oszkó Péter szerint lehet, hogy nem lesz szükség további tartalékzárolásra a kieső ingatlanadó miatt. Az ellenzék szerint most nem kell az ingatlandó, de a későbbiekben el kell gondolkodni a bevezetésén. A Jobbik sem tiltakozik.

Az ingatlanadót rövid távon el kell felejteni, de kellő előkészítés és a társadalommal folytatott egyeztetés után bevezethető – mondta Mádi László, a Fidesz lakáspolitikusa csütörtökön a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete rendezvényén Budapesten. Mádi László nem adott konkrét programot a Fidesz lakás- illetve adópolitikájára, de alapelvként rögzítette, hogy stratégia és partnerség szükséges a továbblépéshez. Problémaként említette, hogy amíg a lakbér és a lakáshitel törlesztőrészlete azonos, addig az emberek tulajdont akarnak szerezni. Ugyanakkor a törlesztést sokan nem bírják fizetni, őket egy rugalmas rendszerben bérlakáshoz kell juttatni – jelezte Mádi. A lakáshitelekkel kapcsolatban a bankok és a lakosság között álló pénzügyi vállalkozások jogi szabályozását nevezte sürgető feladatnak a Fidesz lakáspolitikusa.

50 millió

A Jobbik a következő választási ciklus végére – szintén csak megfelelő előkészítés után – bevezethetőnek tartja az ingatlanadót, de csak az 50 millió forintnál drágább ingatlanokra – jelentette ki a rendezvényen Lenhardt Balázs, a Jobbik Magyarországért gazdasági kabinetjének vezetője.

A Jobbik a "potyautasok" miatt tartja szükségesnek az ingatlanadót, mivel így az ingatlanokba fektetett feketejövedelmek  mégis adóznának. A technikája az lenne, hogy a személyi jövedelemadóból levonható lenne az ingatlanadó. Adóköteles lenne a kereskedelmi láncok ingatlanvagyona, de a termelő cégeket nem terhelnék vele – fejtette ki Lenhardt Balázs. Hozzátette: a nyugdíjasok differenciáltan kapnának mentességet: aki régóta lakik a házában, annak nem kellene fizetnie.

Fedezet van
A pénzügyminiszter a konvergenciaprogramról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a stabilitási tartalék nagysága mintegy 100 milliárd forint, 0,4 százaléka a GDP-nek, nagyjából a duplája az ingatlanadó miatt kieső összegnek. Oszkó hangsúlyozta, hogy a költségvetés januári alakulása alapján lehet kalkulálni a várható bevételeket és ennek alapján határozható meg, hogy mi használható fel a tartalékokból. Eddig a tartalékok csekély hányadára jelentkezett felhasználási igény, szándéknyilatkozatot a kormány csak a BKV finanszírozására vállalt, ami az általános tartalékokból bőven – annak töredékéből – fedezhető.