Ez a belső akadálya, hogy sikeressé váljunk

2017. április 01. szombat - 07:30 / piac-profit.hu
  •    

Mindenkinek voltak tévedései és mulasztásai a szakmai pályafutása során. Sőt nagy vereségei is, embert próbáló kihívások, amikbe belesült. Fontos, hogy ezek ne bátorítsanak el, ne adjuk fel a további küzdelmet. Hogyan kovácsoljunk a malőrjeinkből tőkét, ami segíthet az új üzleti és anyagi magaslatok elérésében?

A bukások sok ember életében meghatározó szerepet töltenek be. Nem csak szomorú történeket lehetnek ezek, karriereknek, sikeres pályaszakaszoknak, csúcsra töréseknek is lendületet, lóerőt és üzemanyagot adhatnak. Már ha képesek vagyunk átformálni a fejünkben a kudarcokat. Meg kell rágni, mi is történt, de egy bizonyos ponton túl a múltbeli tévedéseken és kudarcokon való rágódás indokolatlanná, sőt terhessé válik. Gátol a kibontakozásban.

“Fel kell hagynunk azzal, hogy annak a történetét meséljük el, mi mindenen mentünk át és arra kell kezdenünk koncentrálni, hogy mit fogunk alkotni”, véli a karrierguru Toni Robbins a Business Insideren megjelent cikkében.

Kép: sxc

Kép: sxc

Robbins szerint akik nagyon stresszes élményeken mentek keresztül és valóban feldolgozták a velük történteket, általában leállnak azzal, hogy újra és újra elmeséljék a múltbeli nehézségeket. Mert ahányszor ezt teszik, újra félelmet éreznek. Ezen az állapoton kell túllépni.

Ezek a szokások akadályozzák, hogy meggazdagodjunk
Mi a vagyonos ember ellentéte? Az, akit szokásai akadályoznak abban, hogy változtasson a helyzetén. A rossz beidegződések naponta vetik vissza az embert az anyagi függetlenség felé vezető úton – véli Thomas C. Corley, aki öt éven át tanulmányozta a gazdagok életútját és vállalkozásaik történetét. Itt megtalálja, a kutató szerint mik a legtipikusabb hibák, amiket elkövetünk.

Ha valaki sok pénzt vesztett egy vállalkozásán vagy befektetésén, hajlamos lesz elhessegetni az új lehetőségeket, nem belevágni az új üzleti ötleteibe attól tartva, hogy ismét odajut, ahova a mélyponton került. Valójában nem gyengeségről, hanem gyávaságról van szó. A múltbeli kudarcokat okolni azért, hogy ma nem teszünk meg valamit, valójában hárítás – véli a szakértő.

“Mindannyian szeretjük olyasmire mutogatni, amit nem kontrollálhatunk, ami nem a mi hibánk.” Amikor elbuktuk a pénzünk a piac összedőlt, a konkurencia feljött és lehagyott stb. Csupa külső tényező.

Robbins azt tanácsolja, hogy “váljunk el” annak a sztorijától, hogy kik voltunk és “házasodjunk meg” azzal a sztorival, hogy kik-mik vagyunk most. És ettől meg fog változni az életünk és a karrierünk is.

Így lettek sikeresek

Thomas C. Corley öt évet töltött azzal, hogy sikeres emberek viselkedési szokásait, habitusait vizsgálta. Change Your Habits, Change Your Life című könyvében azt írja, hogy azokban, akik sokra vitték az életben, alapvetően négy habitus közös:

  • Nagyon erős a munkafegyelmük. Rengeteget dolgoznak, tudják, eredményeket csakis úgy lehet elérni, ha az ember maximális erőbedobással teszi a dolgát és minden képességét latba veti.
  • Következetesen és rendszeresen kilépnek a komfortzónájukból.
  • Koránkelők. Készek napfelkelte előtt felébredni és nekikezdeni napi teendőiknek. (De nem ez az egyetlen meglepő szokás, ami dívik a milliomosok között.)
  • Nem mennek a nyáj után, sőt a falkaszellem kifejezetten taszítja őket. Ez a legfontosabb tulajdonságuk.Tudják, hogy újat és nagyszerűt alkotni csak úgy lehet, ha az ember mer innoválni, ahelyett hogy a megszokottat és a kijárt, kipróbált dolgokat ismételné.

Falkavezér

“Az emberek azért nem érnek el sikereket, mert nem képesek elválasztani magukat a nyájtól”, vallja Corley. Szerinte a sikersztorikban közös, hogy ezek az emberek rájöttek, a saját nyájukat kell létrehozniuk, melynek tagjai az ő utasításaikat és iránymutatásukat követik. Lehetőleg új irányokba, mely új termékeket és szolgáltatásokat eredményez.

vezető a csapat előtt

Kép:Pixabay

Corley tisztában van vele, hogy felhagyni a többséghez való illeszkedéssel nem olyan egyszerű. Az evolúció során pontosan a “nyáj doktrína” tartott minket életben. Úgy véli, ez a génjeinkbe is beépült ösztönös pszichés minta. Megtanultuk, hogy aki eltéved a nyájtól, az könnyen a nagy ragadozó állatok prédájává válhat. Ezért tartottunk össze, ezért mozogtunk, közlekedtünk csapatban.

A beilleszkedés a nagy tömegbe tipikusan a “középosztály” vágya, ahogy a fizikai, szellemi és érzelmi komfortérzet iránti vágyakozás is – mondta Steve Siebold, aki szerint a kiemelkedő gondolkodók korán megtanulták, hogy a milliomossá válás nem könnyű, és a komfortérzet iránti igény megsemmisítő hatású tud lenni a sikertávlatok szempontjából.

Corley is elismeri, hogy a siker felé vezető út gyakran magányos, de amikor révbe érnek ezek az innovátorok, megteremtik a közösséget maguk körül, melynek tagjai képesek összefogni az új produktum létrehozása érdekében. A nagyobb feladatokra hivatott és nagyobb talentumtól buzgó ember el akar térni a normától és valami nagyszerűt alkotni.

A “nyáj doktrínától” való eltérés azért is szükségszerű, mert a modern kor embere már csak akkor képes fenntartható világot teremteni (amelyben fenn tud maradni az emberiség és a Föld is), ha innoválni tud. Eltérni mások cselekvésmintáitól, receptjeitől, igazságaitól, termelési és alkotási módjaitól.

Forrás: Business Insider

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor