Ha így megy tovább, vízum kell egy londoni hétvégére

2018. július 25. szerda - 18:09 / kfarkas
  •    

Miközben az Egyesült Királyságban a napi belpolitikai izmozás folyik a Brexit körül, a tárgyalások nem haladnak London és Brüsszel között. Most már maga a miniszterelnök vezeti majd az egyeztetéseket, miközben egyre fogy az idő és mind valószínűbb egy horror forgatókönyv a britek kilépése után.

Az elmúlt hónapokban egyszerűen zátonyra futottak a megbeszélések Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból. Brüsszel kategorikusan nemet mondott Theresa May brit miniszterelnök „Fehér Könyvére” ami a brit elképzeléseket sorolta a Brexittel kapcsolatban – és ebben a formájában inkább fantasy-nek lehetett minősíteni. May ugyanis éppen akkor még egy delegációvezetőt sem tudott felmutatni: a Brexit-párti miniszterelnök kilépésért felelős minisztere lemondott, de távozott Boris Johnson külügyminiszter is (a Brexit-népszavazás egyik ikonikus figurája).

Az új Brexit-miniszter még egy hónapja sincs hivatalában, de a jelek szerint a miniszterelnök nem bízik abban, hogy fel tudja pörgetni a tárgyalásokat. Theresa May ezért közölte, személyesen veszi át a delegáció vezetését, míg a frissen kinevezett Dominic Raab a helyettese lesz. A Brexit-minisztérium azonban nem csak a tárgyalásokat felügyeli, párhuzamosan a munkája mellett zajlik a felkészülés egy kemény kilépésre, azaz egy megállapodás nélküli kiugrásra. (A befektetők már a legrosszabbra készülnek.) Ez pedig egyre valószínűbb, mert megállapodás még a láthatáron sincs, míg az idő vészesen fogy. A britek ugyan „csak” 2019 tavaszán lépnek ki az Európai Unióból, de össze kellene ütniük egy tervezet az októberi uniós csúcsra, ahol a tagállamok állam és kormányfői elfogadhatják és beindulhat a megállapodás ratifikációs folyamata – mind a huszonhét maradó tagállamban. Még ezzel a forgatókönyvvel is szoros lesz a határidő – a megállapodás addig nem léphet érvénybe amíg mindenki jóvá nem hagyta, de ha London kicsúszik az őszi csúcsból, akkor tényleg nagy baj lesz.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Amennyiben ugyanis NEM lesz megállapodás, úgy a már korábban egyeztetett, két éves átmeneti időszakra sincs lehetőség, amelyben London szavazat nélküli „de facto” tagja marad az EU-nak. Ebben az esetben a britek 2019 április elsején fék és védőháló nélkül kiesik az integrációból. Ez azonban nemcsak a britek, hanem szigetországban tartózkodó európai – és magyar cégek és munkavállalók szempontjából is vészjósló eshetőség.

Egyrészt megállapodás nélkül az uniós tagországokban tartózkodó briteket, illetve a brit földön lévő uniós polgárokat nem védi majd az egyezség. Jogi státuszuk, különösen a munkavállalóké, bizonytalanná válik, elméletileg még a vízum szükségessége is felmerülhet, hiszen egyezmény nélkül korábbi jogcímük a tartózkodásra megszűnik. A korábbi részegyezségek az uniós munkavállalók jogairól szinten érvénytelenek egy végleges megállapodás nélkül. Nem véletlen, hogy emelkedik az uniós állampolgárságot igénylő britek száma.

Brexit: „A teljes szuverenitás visszaszerzése lenne a legrosszabb opció”
Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció’ címen jelent meg a közelmúltban Losoncz Miklós közgazdász, a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatóprofesszora monográfiája, ami az egyik első magyar nyelvű, teljes gazdaságtudományi kötet a brexit hátteréről és következményeiről. A könyv szerzőjével a brexit-népszavazás kétéves évfordulóján beszélgettünk a brit gazdaság kilátásairól és az Egyesült Királyság Európában betöltött helyéről.

A schengeni szerződés értelmében a határokon szigorú ellenőrzést kell bevezetnie az uniós tagországoknak: ez elsősorban az Észak-Írország és Írország közötti határszakaszon jelenthet problémát. Az csak egy dolog, hogy az Európai Unió rég nem látott gazdasági integrációt hozott a határ két oldalán, de kihúzta az évtizedekig parázsló konfliktus méregfogát is. Ezt most a britek egy mozdulattal lehúzzák a lefolyón.

A kereskedelemben minden a Világkereskedelmi Szervezet (WTO, World Trade Organization) szabályozási hatálya alá esne. Ez a korábbi szabad árumozgást gyakorlatilag ellehetetlenítené. Külön csavart ad a történetnek, hogy az elmúlt évtizedben nem Nagy-Britannia, hanem az Európai Unió kötött kereskedelmi és szabadkereskedelmi egyezményeket olyan partnerekkel, mint Kína, vagy Kanada (vagy éppen az Egyesült Államok). London azonnal kiesik ezen egyezmények hatálya alól és több ezer exportált, vagy importált árura azonnal magas vámtételek vonatkoznának majd. Különösen érzékenyen érinti ez az élelmiszer-kereskedelmet, itt ugyanis szigorú egészségügyi stb. szabályok érvényesek, amelyek betartásáról kétoldalú egyezmények rendelkeznek, ezek hiányában rövidtávon mindenképpen ellehetetlenülhet az árumozgás Nagy-Britannia és a kontinentális EU között. (A brit cégeket egyébként derült égből villámcsapásként éri majd a Brexit.)

A közlekedésben keletkezne a legsúlyosabb káosz: a légiközlekedés (légifolyosók használata, stb.) szabályait ugyanis szintén külön szerződések rögzítik – amelyek szintén az EU-ra és nem az önálló Nagy-Britanniára vonatkoznak. Ez a szerencsétlen helyzet az angolok szempontjából nemcsak az EU-val szemben igaz, hanem például az Egyesült Államokkal szemben is. Megállapodás, vagy átmeneti idő nélkül extrém esetben a helyzet rendezéséig megszűnhet a transzatlanti és a kontinentális légiközlekedés, a brit légiflottának a földön kellene maradnia, hiszen az ázsiai, távol-keleti célpontok megközelítéséhez sem használhatná az uniós, vagy amerikai légfolyosókat.

Miközben tehát a brit politikusok belebonyolódnak a parlamenti szkanderbe, vészesen fogy az idő és a következmények már messze nem olyan távoliak. Brüsszelben ugyan nincs olyan politikus, amelyik hivatalosan ne mutatkozna optimistának a tárgyalásokat illetően, de nem hivatalosan érezhető az egyre növekvő aggodalom. Azt ugyanis senki sem szeretné, hogy eldurvuljon a helyzet: ha Nagy-Britannia keményen esik ki, azzal London óriásit bukik, de Brüsszel is drágán megfizeti az árát.

A vészjelek már most látszanak: az olyan konszernek, mint az Airbus, vagy a Roys-Royce már tavasz óta megkezdték az alkatrészek felhalmozását. Közben a brit divatlánc, a Bench csődvédelmet kért és bezárta minden németországai, hollandiai és ausztriai boltját. A láncot az erősödő verseny és a font ingadozás küldte padlóra. Az észak-írországi Derry városában július közepén hat napon keresztül évtizedek óta nem látott erőszak lett úrrá a protestáns és katolikus tüntetők utcai harcaiban, ami az Orániai-rend felvonulása után robbant ki.

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.