A Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatás szerint a magyarok költései nem csupán két csúcsidőszakra – nyaralás és karácsonyi ajándékozás – koncentrálódnak, hanem több hullámra oszlanak el éves szinten. Ugyan a többségnek (62 százalék) volt vagy lesz idén nyáron valamilyen nagyobb kiadása, de az év eleji fűtési, a tavaszi lakásfelújítási és az őszi iskolakezdési szezonokkal is ugyanúgy számolni kell a családoknak. A kutatás kitért arra is, hogy nyaralásra költünk a legszívesebben. Ez az a kiadás, amire a legtöbbünk (28%) nem sajnálja a pénzt. Kiderült az is, hogyan éljük meg a költekezést lelkileg, vagyis mit tekintünk jól elköltött pénznek, milyen kiadásoknál jellemző, hogy túlköltekezünk, és ezekből miket bánunk meg utólag.
Költekezési csúcsidőszakok
Felmértük, hogy idén milyen kiadásokkal terveznek a magyar családok. Legtöbbeket a nyaralási költségek (28%) érintenek, ezt az iskolakezdés (17%), a lakásfelújítás (17%), majd a ruházati cikkek, kiegészítők vásárlása (13%) követi a sorban, és számottevőek az egészségügyi kiadások (8%) mellett a műszaki cikkekre (8%) és szórakozásra (6%) fordított anyagiak is. Meglepő lehet, de a magyarok nagyobb összegű növekedésről számolnak be a nyári, mint a karácsonyi kiadások esetén. A magyarázat emögött az lehet, hogy ugyan a karácsonyi kiadások jóval többünket érintenek, mégis utazni a magasabb jövedelemmel rendelkező réteg tud, amely jellemzően nagyobb összegeket költ el.
Amire a legszívesebben költünk
A nyaralás (88 százalék) az a kiadás, amire a legnagyobb megelégedéssel tekintünk, ha pénzköltésről van szó. Ezt követi a szórakozásra (75 százalék), gyerekek táboroztatására (71 százalék), ruházati cikkekre (70 százalék), lakásfelújításra (69 százalék) fordított pénz. Mindezek azt mutatják alapvetően élményekre és maradandó dolgokra szeretünk költeni. Fesztiválra, esküvői ajándékra/részvételre (50 százalék) ehhez képest jóval kevésbé költünk szívesen, ráadásul utólag gyakran megbánjuk. Lakásfelújítás (46 százalék) és nyaralás (38 százalék) esetén fordul elő a leggyakrabban, hogy túlszaladnak a családok az eltervezett költségvetésen. Ugyanakkor ezek azok a kiadások, amelyeket a legkevésbé bánnak utólag.
Ugyan a nyaralási szezon zárul, de a pénztárcánk nem
A 18–69 éves lakosságra igaz, hogy a júliusi–augusztusi (17–22 százalék) és a decemberi–januári (47 százalék) hónapokban többet költ a megszokottnál. Azonban a kutatás friss adatai arról is beszámolnak, hogy egy év alatt kettőnél többször kell nagyobbra nyitnunk a pénztárcánk. Jelentősnek számít az év eleji fűtési (január–február) és a tavaszi lakásfelújítási szezon (március–május) is, előbbinél 12 százalékkal, utóbbinál 14 százalékkal költünk többet a havi jövedelmünkhöz képest.
A szeptemberi iskolakezdési időszak pedig főképp a gyerekes családok számára jelent megterhelést, amikor átlagosan havi 30 ezer forinttal költenek többet. A nyári kiadásokat a döntő többség saját jövedelemből (66), illetve spórolt pénzből fedezi (58 százalék). A megtakarítások inkább a lakásfelújítás és nyaralás esetében jellemzőek, itt a többség már legalább fél évvel korábban elkezdi a spórolást. 5-ből 1 esetben fordul elő, hogy a családok pénzt kapnak ajándékba: feltehetően a nagyszülők iskolakezdési támogatása vagy a ballagásra kapott összegek jelenhetnek meg itt.
Túlköltekezés: mit tegyünk, ha már megtörtént?
A legtöbben megtapasztaljuk az évről évre hasonló időszakokban ismétlődő kiugró költéseket, és elkezdünk számolni azzal, hogy ilyenkor többet kell elköltsünk a megszokottnál. Viszont előfordulhat olyan eset, amikor nem jól becsüljük meg a kiadásokat, és túlszaladunk a költségvetésen. Ha ez megtörténik, érdemes megtalálni a számunkra legmegfelelőbb fedezeti formát, ami akár lehet külső anyagi segítség igénybevétele, korábban félretett megtakarítás, pénzügyi tartalék vagy pénzintézettől felvehető hitel is. Érdemes eszközként, lehetőségként tekinteni ezekre a megoldásokra, amelyek segítenek a családi kasszát egyensúlyba hozni egy-egy anyagilag megterhelőbb időszak előtt vagy után.
2016-os kutatási adatok már fordulatot jeleztek a lakossági hitelezésben. Eszerint a vásárlást az ajándékot adók elsősorban az aktuális havi jövedelemből (63 százalék) tervezték fedezni, 44 százalék kifejezetten ajándékvásárlásra gyűjtött, hitelt 5 százalék tervezett igényelni. Hitelt a lakásfelújítók harmada (34 százalék), személyi kölcsönt 14 százalék tervezett igénybe venni, de még mindig sokan aktuális jövedelemből (46 százalék) és korábban erre a célra félretett pénzből (45 százalék) tervezték finanszírozni a felújítási munkákat.
