Az értékesítésben is látványos eredményeket ér el a mesterséges intelligencia

2018. november 25. vasárnap - 18:01 / Kriston László
  •    

Az emberi munkaerő túl drága ahhoz, hogy ebben a zajos, kommunikációban gazdag világban minden leadet validáljon egy munkavállaló. Egyre inkább a mesterséges intelligencia fogja átvenni az üzleti döntéshozatal előkészítését, nemcsak a cégvezetői szinten.

“A cégvezetők ötven százaléka statisztikák nélkül vezetik a vállakozásukat. Ez olyan, mintha műszerfal nélkül kellene irányítani az autónkat. Nekem már egyszer volt benne részem, nem könnyű” – magyarázta Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Kft ügyvezetője.

Ez a fajta adatnélküliség, a valós piaci igények és a piaci helyzet -beleértve a konkurencia- ismeretének hiánya is belejátszik abba, hogy a “startupok és új ötletek 80 százaléka megbukik. Ugyanis rossz feltételezések mentén indulnak el. A hagyományos piackutatás eszközei már nem nagyon működnek, mert vagy fals pozitívat ad, vagyis a válaszadó azt mondja, szüksége van az ötlet szintjén felvetett termékre, de közben nincs, és végül nem fogja megvenni, vagy fals negatív az eredmény, a megkérdezettek azt mondják, nem kell nekik, de közben meg lenne rá igény” – ecsetelte Dobó Mátyás, az Invitech új generációs szolgáltatásokért felelős igazgatóhelyettese, aki úgy véli, egyszerűbb kitenni a piacra a terméket és apránként tesztelni.

fotó: Flickr/O'Reilly Conferences

fotó: Flickr/O’Reilly Conferences

Öntanuló gépek

“Vannak gépek, amik már öntanulók, hogy ne mi kezdjük leprogramozni hogyan működjön egy művelet, egy logika” – mondta Jagodics, aki két példát is említett. A KLM a Digital Genius-szal fogott össze, hogy javítsa CRM-rendszerét. A mesterséges intelligencia elkezdte tanulni, hogyan válaszoljon a beérkező kérdésekre.

A Ford a Conversicával szövetkezett, hogy gép intelligencia gyűjtse a leadeket az értékesítési osztály számára, mert az emberi munkaerő túl drága ahhoz, hogy minden leadet egyenként validáljon egy alkalmazott és a pre-sales-es kolléga felhívja a potenciális klienseket. Amint a gépre bízták mindezt, évi kétmillió dollárral nőtt a cég bevétele. “Ez persze elhanyagolható összeg a Ford teljes profitjához képest, mégis jól mutatja, hogy milyen lehetőségek vannak a mesterséges intelligencia használatában” – mondta Jagodics.

Avatar-robot szűrné ki a gyanús alakokat
A következő években megkétszereződik az utazók száma, így tovább nő a bűnözés, a terror veszélye. Ezért a mesterséges intelligenciát is bevethetik a hatékonyabb határ-ellenőrzésre az EU-ban.

Dolgok internete

A dolgok internete alapját a szenzorok és az okos szoftverek alkotják majd, melyek egymással kommunikálnak és akár emberi input nélkül is képesek döntéseket hozni. Az egész arról szól, hogy “elhelyezünk digitális mérési pontokat”, mondta Dobó Mátyás, aki szerint 2020-2021 nálunk is kiépülhet egy-két országos hálózat, mely ezt támogatja.

Becslések szerint a dolgok internete akkor még csak 1-3 millió eurós bevételt hozhat, s ennek legalább felét előfizetési díjak fogják kitenni. A KKV-k ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy hálózatokat építsenek ki, de havi díjért igénybe vennék ezeket szolgáltatóktól. Árakat azonban Dobó még nem jósolt. A KKV-k, mint végfelhasználók “csak egy appot szeretnének, a kitelepítést, az üzemeltetést végezze el a szolgáltató”, mondta Dobó Mátyás.

Kinek hagyják meg a munkáját a robotok?
A digitalizált gépek már 2025-ben több munkafeladatot látnak el, mint az emberek. A davosi Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint az automatizálás rengeteg munkahelyet tesz feleslegessé, de még többet hoz létre. Csak fel kell készülni azok betöltésére.

Okosítás vagy okos beruházás?

Mi a különbség a kettő között? Okosítás az, amikor egy nem digitális termelési vagy üzleti folyamatot ellátnak egy szenzorral vagy valamilyen digitális adatfelvevő egységgel, s attól egy kicsit -úgyszólván- megokosodik a folyamat, mert mérhető, tehát adatok keletkeznek. Az agráriumban ilyen az, amikor egy ültetvényre csapadék- és napsütés-érzékelőt helyeznek vagy digitális vízadagolót.

Okos beruházás az, amikor a termelés alapjaiban okos. Ennek leginkább a vertikális farmok felelnek meg, ahol beltérben, gépileg szabályozott vízcsepegtetéssel és világítással termesztenek élelmiszernövényeket. “A hazai környezet inkább az előbbinek kedvez, a cégek a hagyományos termelésüket szeretnék kicsit megújítani” – fogalmazott Dobó Mátyás.

A teljes okosítás sokszor több peremfeltétel megváltoztatását is jelenti. Külföldön már vannak eperszedő robotok, amikben az alakfelismerő szoftverek állapítják meg, hogy hol a gyümölcs, de ehhez is módosítani kell egy-két dolgot: a talaj felett elhelyezni egy újabb szintet, ahova hullik a gyümölcs (a porból nem tudja felszedni a gép) és megfelelő szélességű ösvényt biztosítani, hogy elférjen a robot.

A célunk mindig az, hogy növeljük a hatékonyságot és ezzel a profitot. De az igazi prioritás valójában a minőség. A vevőt nem fogja érdekelni, hogy mennyi idő alatt mennyi terméket állítunk elő, milyen profitrátával, hanem az, hogy milyen minőséget nyújtunk” – mondta Kelemen Viktor, a Bureau Veritas ügyvezető igazgatója.

Miniatűr segítőtársak
A ’80-as évebken fét futballpályát kitett egy Miskolc nagyságú város telefonközpontja, “ma már egy fapados járat utasterébe engedett nagyságú táskát tesz ki.”
Az okos chipek forradalmasították az orvosi diagnoszikát. “Régen pisiszagban ült egy laboros és próbált rájönni, mit lát a vizeletmintákban, ma már chip végzi a vizeletüledékfelismerést” – mesélte Monszpart Zsolt. A mikroelektronika -és a nanotechnológia- elhozta a miniatürizációt.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek