Kinek hagyják meg a munkáját a robotok?

2018. november 19. hétfő - 07:30 / Nagy Mariann
  •    

A digitalizált gépek már 2025-ben több munkafeladatot látnak el, mint az emberek. A davosi Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint az automatizálás rengeteg munkahelyet tesz feleslegessé, de még többet hoz létre. Csak fel kell készülni azok betöltésére.

Vezető ipari országok személyzeti és vállalatistratégia-menedzserei szerint a következő négy évben az automatizált folyamatokat irányító gépek és algoritmusok révén ezekben az országokban 75 millió munkahely vész el, de 133 millió új típusú keletkezik. Keresettek lesznek az adatelemzők, a szoftverfejlesztők, az e-kereskedelem és a közösségi média szakértői. Hasonlóan nő majd az olyan munkahelyek száma, amelyeknél nem a mai képességekre, hanem értékesítési és marketingmenedzserre, innovációs fejlesztőre, ügyféltanácsadóra lesz szükség. A vállalkozások 83 százaléka már olyan új munkatársakat igényel, akiknek vannak ismereteik a big data és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásában, kezelésében – írja tanulmányában a Világgazdasági Fórum.

A robot lesz a versenytárs - Kép: Depositphotos

A robot lesz a versenytárs – Kép: Depositphotos

Marad a kreatív

Dr. Galambos Péter robotikai fejlesztő szerint idővel jórészt feleslegessé válnak a hagyományos termelő és irodai munkák, ahol a monoton kézi tevékenységek, avagy a kreativitást nélkülöző adatgyűjtés és -feldolgozás áll a középpontban. Az Óbudai Egyetem iRobottechnikai Központjának vezetője 5–10 évre „lövi be” az időintervallumot, ha a belátható jövő munkahelyéről beszélünk.

– A kis hozzáadott értékű, különösebb alkotó intellektust nem igénylő munkákat fogja az automatizmus elsőként átvenni. Legyen ez egy gyári összeszerelő vagy gépkiszolgálási munkakör, bizonyos gazdasági, könyvvitellel kapcsolatos pozíció vagy informatikai támogatás. Ezeken a területeken a tágabb értelemben vett automatizálás vagy a robotizálás ki fogja váltani az emberek munkáját, akik ezáltal olyan munkakörökben dolgozhatnak, amelyekben a kreatív képességeiket jobban kihasználják – mondja Galambos.

Újraosztják a lapokat
A magyar vállalatok lehetőségeiről a digitális forradalom, az Ipar 4.0 fontosságáról, beszélgettünk Vityi Péterrel, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért (IVSZ) alelnökével. Exponenciális sebességgel zajlik körülöttünk a digitális evolúció, és éppúgy megjósolhatatlan, hogy milyen irányba tartunk, mint ahogy húsz évvel ezelőtt a mai mindennapos eszközeinket is elképzelhetetlennek tartottuk.

Ma a munkaerő a más típusú feladatokat kezelni tudja a meglévő képességeivel, de az átalakulás távlatilag nélkülözhetetlenné teszi a munkavállalók tovább-, illetve átképzését. Amikor már relatíve bonyolult feladatot is meg tudnak oldani az informatikai eszközök vagy a robotok, szükség lesz az automatizált rendszerek fejlesztésére, ellenőrzésére, üzemeltetésére, ami kifejezetten új képzési formákat és új diszciplinákat eredményez.

A jövő már itt van

A gyártásban a robotok már ma elvégzik a kiszolgáló, az összeszerelő rutinfeladatokat az ember helyett. IT-területen a szoftverek terméktámogatása, illetve az egyéb ügyfélszolgálati szegmensben kibontakozó chatbot-iparág is robban. A robotizálásnak óriási jövője van az ipari logisztikában, raktárakban, gyártócsarnokban, szalagok mellett egyaránt. Több startup keresi a lehetőséget, hogy drónokkal végezzen el logisztikai feladatokat: a megrendelt áru kiszállítását vagy a raktárakban a folyamatos leltározást, készletmonitorozást.

Az autógyártásban – de más gyártócsarnokokban is – szemmel látható különbséget jelent majd az ember és gép kooperációja. Az ember végzi a szellemi, a robot a fizikai munkát, vagy akár fordítva. Ha a jövőben messziről ránézünk egy gyártócsarnokra, azt fogjuk látni, hogy a robot és az ember munkatere összeér, együtt dolgoznak. A szállítószalag mellett megjelennek a robotok, de nem az emberek helyett, hanem mellettük.

Egy algoritmusnak nincsenek megérzései
A mesterséges intelligenciát tekintik az elkövetkező évek egyik legfontosabb technológiai változást kiváltó forradalmi újításának. Azt azonban kevesen tudnák elmagyarázni, hogy mit is nevezünk mesterséges intelligenciának és még kevesebben tudják, hogy az ezzel kapcsolatos kutatások már csaknem hat évtizede zajlanak. Akkor miért most válik fontossá ez a kérdéskör, hogy világszerte komoly összegeket fektetnek bele a cégek a kutatásba? Gulyás László mesterséges intelligencia szakértővel beszélgettünk az MI múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Fontos változások tanúi lehetünk szellemi munkát segítő technológiák terén is. Több olyan szoftver elérhető, ami a szó szoros értelemben 3D virtuális környezetbe helyezi a korábban fizikailag egy térben működő folyamatokat, legyen az konferencia, szakmai megbeszélés vagy mindennapi irodai munka.

– Nincs áttörés a virtuális valóság megjelenítésében. A 2012-es kezdetekkor úgy nézett ki, éveken belül forradalmi lesz, de ez valamiért elmaradt. A VR (virtual reality)-megjelenítők, a fejre szerelhető kijelzők nem robbantak be az alkalmazásba. Az igazi robbanást inkább az AR (augmented reality) és az MR (mixed reality) technológiák jelentik. Sorra jelennek meg a piacon például az MR technológiát támogató kijelzők. A MaxWhere pedig olyan VR-környezet, amelyben prezentálni lehet, illetve különböző, munkával kapcsolatos dokumentumok összeszervezhetők virtuális 3D-s térben. Sikerült kimutatni, hogy ha a munkafolyamatok szükséges anyagait térben rendezzük el, akkor az agyunk téri információ feldolgozáshoz köthető területei is aktiválódnak, ami sokkal hatékonyabbá teszi a munkát. Ha e-mailben kapok tíz linket, öt csatolmányt, és ezeket sorban megnyitom a képernyőmön, és váltogatok közöttük, vagy pedig az adott munkafolyamatnak létrehozok egy virtuális teret, ami olyan, mint ha egy szobának a falaira projektorral odavetíteném a dokumentumokat, az olyan virtuális jelzéseket idéz elő az agyban, amelynek során a kontextusváltások sokkal könnyebbek és hatékonyabbak – mesél a közelmúlt fejlesztéséről Galambos Péter.

Több ehhez hasonló fejlesztés van a világban, de zömében a szórakoztatóipar igényeit igyekeznek kiszolgálni. Közös filmnézés, meccsnézés a virtuális térben, ahová virtuális avatár formájában lehet belépni, ahol kézmozdulataink, arckifejezésünk is átkerül egy játékos figurára.

Mérő László: egy gép nem mondhat nemet
Melyik ajtón jönnek be a robotok? Örömmel fogadjuk őket vagy inkább rájuk csapnánk az ajtót? A mesterséges intelligencia megjelenése számos kérdést vet fel, melyekre Mérő László matematikussal, publicistával és mesterséges intelligencia-kutatóval kerestük a választ, és beszélgettünk robotizációról, kilátásainkról, kreativitásról és egy kicsit a megfoghatón túl a szerencséről is.

A hazai nagyvállalatok is érdeklődnek az ilyen technológiák iránt, tesztelik őket a munkatársak közötti együttműködés, a vállalaton belüli kommunikáció és általában a munkafolyamatok hatékonyságának növelésére. Az ipar 4.0-hoz, az ipari digitalizációhoz is nagyon jól kapcsolódnak, hiszen a térbeli folyamatok vizualizációjával egy helyre kerülhetnek a gyártási dokumentumok vagy éppen a gyár működéséről, a folyamatokról szóló valós idejű információk. A virtuális tér olyan típusú információforrássá tud válni, ami a korábbi, hagyományos ember–számítógép kapcsolatban nem volt megfogható.

És a titkárnő?

Számos olyan vállalati folyamat van, amit a mesterséges intelligencia (MI) segítségével át tudnak venni a számítógépek. Vehetjük példaként a számvitelt és a könyvelést. Ennek egy része kreatív, a többi ismétlődő, rutinszerű, monoton, gyakorlatilag betanított munka. Utóbbiakat a számítógépes szoftverek – tulajdonképpen botok, csak nem öltenek testet – minden további nélkül elvégezhetik. Vagyis „Mancika” marad, csak a munkafolyamatok egyszerűsödésével igényesebb munkát végezhet.

A konzumer világban – az áruházakban, az ügyfélszolgálatokon, az éttermekben, a szállodákban, a recepciókon, az éjjeliőr vagy a pincér munkájában – már robbanásszerű a változás. Legalábbis Ázsiában, de hamarosan terjedni fog Európában is, ha a botok megtanulják az európai nyelveket.

 

Egyre közelebb az okosház
Bár terjednek az intelligens épületek, még messze vagyunk attól, hogy robotok főzzék meg a vacsoránkat a hűtőnk által leadott ételrendelés alapján. Az épületfelügyeleti rendszer azonban nem ritka: ez szabályozza a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát, és optimalizálja az energiafelhasználást, így takarítva meg pénzt a tulajdonosnak. Ráadásul mindezt akár mobilunkról, bárhonnan és bármikor tudjuk szabályozni. A Google vagy az Amazon személyi asszisztens rendszerei segíthetnek abban, hogy több berendezést bizonyos időszakban összehangoltan kezeljünk. Így például a „jó éjszakát” parancsra a digitális asszisztensek egyszerre zárhatják az ajtót, ellenőrizhetik a garázsbejáratot, állíthatják éjszakai üzemre a klímaberendezést, és leolthatják a házban az összes lámpát. A jövő megoldásai már akár azt is észlelhetik, hogy mindenki lefeküdt, így ki kell adni az ilyenkor szükséges parancsokat, vagy hogy milyen, rendszeresen fogyasztott ételekből, italokból fogy ki a készlet a hűtőből, amit azonnal automatikusan után is rendelhetnek. – A mesterséges intelligencia ugyan gyorsan fejlődik, de addig nem lesz igazán okos az otthonunk, amíg nem születik megoldás a különböző rendszerben működő, eltérő szenzorokkal ellátott berendezések irányításának, működésének összehangolására. Így bármilyen új berendezéssel kívánjuk kényelmesebbé, biztonságosabbá tenni otthonunkat, azt is fel kell mérnünk, hogy együtt tud-e működni a már meglévő eszközeinkkel – mutat rá Stocker Bence, az Evotronics ügyvezetője, aki szerint a korábban sok százmillióba kerülő smarthome rendszerek ma már az átlagember számára is megfizethetőek.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor