A középmezőny végén Magyarország

2011. október 26. szerda - 15:01 / PP Online
  •    

A globális konjunktúra dinamikája 2011 első felében veszített a lendületéből. Mindez hatással volt a magyar gazdaságra is: az ipari termelés és az export is veszített lendületéből, s bár június-augusztusban a foglalkoztatottság kismértékben emelkedett, a munkanélküliség korábbi időszakra jellemző csökkenő tendenciája megtorpant. A harmadik negyedév folyamán a hazai gazdasági szereplők várakozásai is romlottak: szeptemberre az Európai Bizottság által Magyarországra kiszámított gazdasági bizalmi index több mint másfél éves mélypontra került.

 

Lassuló világgazdaság
A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék növekedése – az előző év azonos időszakához viszonyítva – az első negyedévi 2,4 százalék után a második negyedévben 1,7 százalékra fékeződött. 2011 első félévében a globális gazdaság meghatározó szereplői közül az Egyesült Államok bruttó hazai terméke– lassuló növekedés mellett – 1,9 százalékkal lett nagyobb az egy évvel korábbinál. A kínai nemzetgazdaság továbbra is dinamikusan, 9,6 százalékkal bővült, viszont a jelentős katasztrófát elszenvedő Japán GDP-je 0,9 százalékkal csökkent.
Az Európai Unió gazdasági teljesítménye 2 százalékkal emelkedett, ezen belül az uniós növekedés motorjának számító Németországé 3,7 százalékkal. Az EU gazdaságának megtorpanása jól nyomon követhető az Európai Bizottság által publikált gazdasági bizalmi index (Economic Sentiment Indicator) romlásában: július–szeptemberre a tagállamok többségében a konjunktúravárakozások pesszimistának mutatkoztak.

A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése alapján 2011-re a világgazdaság növekedése a tavalyinál 5,1 százaléknál kisebb mértékű, 4 százalékos lesz. A nemzetközi gazdaság alakulását befolyásolta, hogy számos meghatározó nemzetgazdaság munkaerőpiacán nem történt jelentős javulás, illetve a fiskális politikában a költségvetési kiigazítás került előtérbe. 2011 közepére a fogyasztói árak emelkedése felgyorsult, amiben leginkább az élelmiszer- és nyersanyagárak növekedése játszotta a főszerepet. Néhány euróövezet-beli ország államadósság-problémája meghatározó tényezőnek bizonyult a pénzügyi piacok folyamataiban, ami a pénzügyi eszközök árain keresztül érezteti hatását a reálgazdaság teljesítményén. Mindezek a fogyasztás növekedését is visszafogják, foglalja össze a nemzetközi tendenciákat a KSH szerdán kiadott gyorsjelentése.

Lassuló növekedés, fogyatkozó bizalom

Magyarország bruttó hazai terméke az első negyedévi 2,5 és a második negyedévi 1,5 százalékos növekedés eredményeképpen az első félévben összességében 1,9 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. A fejlett országok többségéhez hasonlóan a hazai gazdaság bővülése is lelassult. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés üteme 2010 második negyedévéhez képest 1,2 százalék volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőny végén helyezkedünk el.

A harmadik negyedév folyamán a magyar gazdasági szereplők várakozásai is romlottak a gazdasági folyamatokat illetően. Szeptemberre az Európai Bizottság által Magyarországra kiszámított gazdasági bizalmi index több mint másfél éves mélypontra került.

Külkereskedelem
A külkereskedelmi termékforgalomban a január–augusztusi időszakra vonatkozó előzetes adatok szerint az export euróértéke 16, az importé 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg az év első nyolc hónapját 4,7 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 1,3 milliárd euróval több az egy évvel korábbinál. 2011. január–júliusban a kivitel volumene 12, a behozatalé 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az időszak során a magyar külkereskedelem az egy évvel korábbinál 2–3 százalékkal magasabb forintárszinten bonyolódott le, a csere-arány kismértékben, 0,8 százalékkal romlott.

Az ipar termelése az év első nyolc hónapjában 6,7 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző év ugyanezen időszakában, az exportja 10 százalékkal nőtt, a belföldi eladások volumene viszont 5 százalékkal csökkent a 2010. január-augusztusi szinthez képest. Munkanaphatásoktól megtisztított havi volumenindexek szerint az augusztusi termelés szintje – az éven belül először – valamelyest (0,4 százalékkal) mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az export ugyanebben a hónapban 3,5 százalékkal magasabb volt a tizenkét hónappal korábbinál. Az ipariexport-növekedés május-augusztusban lényegesen alacsonyabb ütemű volt, mint az év első négy hónapjában.

Termelői árak
Az ipari termelés növekedése az év első nyolc hónapjában az ipari termelői árak 3 százalékos emelkedése mellett ment végbe. A belföldi értékesítés árszínvonala 5,7, az exportértékesítésé 1,1 százalékkal haladta meg a 2010. első nyolc havi szintet. A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonalának növekedési üteme ugyan tovább mérséklődött augusztusban, de még így is 31 százalékkal magasabb volt az év első nyolc hónapjában, mint egy évvel korábban. A növényi termékek ára összességében 41 százalékkal nőtt, ezen belül a gabonaféléké 63 százalékkal haladta meg a 2010. év azonos időszakit, míg a zöldségfélék ára 13 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. Az élő állatok és állati termékek termékcsoportban január–augusztusban 14 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábban mértnél.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar január-augusztusi termelési volumene 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az energiaszektor kibocsátása csekély mértékben (0,6 százalékkal) emelkedett.A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés az első nyolc hónap során 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelékenység növekedése az alkalmazásban állók számának 4,4 százalékos emelkedése mellett következett be.

Augusztusban az új rendelések volumene 12 százalékkal haladta meg a tizenkét hónappal korábbi szintet, s a hó végi rendelésállomány is ilyen mértékben múlta felül az egy évvel azelőttit. Az ágazatok közül a járműgyártás augusztus végi, összehasonlító áron számított rendelésállománya 27 százalékkal volt magasabb, mint 2010. augusztus végén, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazaté ugyanakkor 34 százalékkal visszaesett.

Az építőipar első nyolc havi termelési volumene 11 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Mindkét építményfőcsoport – épületek, illetve egyéb építmények – termelése azonos mértékű, 11 százalékos csökkenést mutat. A január-augusztusi időszakban az új építőipari szerződések volumene 24 százalékkal, az augusztus végi szerződésállomány volumene pedig 37 százalékkal maradt el az egy évvel azelőttitől.

Idegenforgalom: elmúlt a soros elnökség hatása

Idén január-augusztusban 5,2 millió vendég 13,8 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken. Míg a vendégek száma alig változott az egy évvel azelőtti szinthez képest, a vendégéjszakák száma 2,1 százalékkal csökkent. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben: a vendégek száma 4,3 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,2 százalékkal bővült. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 2,8 százalékkal kevesebb lett, és 5,1 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. A nagy turistaforgalmat vonzó területi egységek közül Budapesten mind a külföldi, mind a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt – átlagosan 2,7 százalékkal – Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma viszont összességében 9,2 százalékkal visszaesett.

Az európai uniós soros elnökség keresletnövelő hatása kizárólag az első félévben mutatkozott meg 2010 azonos időszakához képest: míg január-júniusban a külföldi vendégéjszakák száma 5,9 százalékkal bővült, július-augusztusban 5,2 százalékos visszaesés következett be.

A szállodai szobafoglaltság 2 százalékponttal nőtt egy év alatt, az első nyolc hónapban 47 százalék volt. A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 1,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a legnagyobb tételt jelentő szállásdíjbevételek 2,7 százalékkal nőttek, a szálláshely-szolgáltatás árai viszont 2 százalékkal mérséklődtek.

Fogyasztói árak
A fogyasztói árak szeptemberben az előző havival megegyező mértékben, 3,6 százalékkal, január–szeptember átlagában pedig 3,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki szintet.
Az első kilenc hónapban továbbra is az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 7,2 százalékkal. Ezen belül másfélszere-sére nőtt a liszt és a cukor ára, míg az idényáras élelmiszereknél – az elmúlt négy havi árcsökkenés következtében – 7,2 százalékra mérséklődött az emelkedés üteme. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőttek a háztartási energia (5,6 százalék) és az egyéb cikkek, üzemanyagok (5,8) árai, ezen belül a járműüzemanyagoké átlagosan 14 százalékkal haladta meg az előző évit. Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a ruházkodási cikkek (2,9), miközben
a szeszes italok, dohányáruk árai a tavalyi csaknem 10 százalékos emelkedés után idén stagnáltak. A tartós fogyasztási cikkek árszín-vonala továbbra is csökkent, 1,4 százalékkal. A nyugdíjasok fogyasztását reprezentáló kosárért 4,4 százalékkal kellett többet fizetni a 2010. január–szeptemberihez képest.

Stagnáló kiskereskedelem

A kiskereskedelmi forgalom volumene augusztusban – kiigazítás nélküli adatok szerint – 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg az első nyolc hónap átlagában stagnálás mutatkozott. A bővülés egyik fő oka, hogy 2011 augusztusában két munkanappal több volt, mint tavaly ilyenkor: a naptárhatástól megtisztított adatok szerint augusztusban 0,4 százalékkal bővült a forgalom a 2010. augusztusihoz képest.

Idén január-augusztusban (kiigazítatlan adatok szerint) az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai az előző évhez képest stagnáltak. Ezen belül a forgalom jelentős részét lebonyolító vegyes termékkörű üzletek forgalma 0,4 százalékkal csökkent, melyhez hozzájárulhatott az élelmiszerek gyorsuló árnövekedése. Az élelmiszer-, ital-, dohányáru szaküzletek eladásai 1,2 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet. A nem élelmiszertermékek eladási forgalma 0,4 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A növekedéshez a forgalom legnagyobb részét lebonyolító bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem, továbbá a kisebb súlyú könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- és az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem is hozzájárult.

Az üzemanyag-forgalom eladási volumene – a járműüzemanyagok 14 százalékos drágulása mellett – 1,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai a tavaly ilyenkori jelentős (18 százalékos) visszaesés után idén január-augusztusban 5,4 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakitól.

Átlagkeresetek
Az év első nyolc hónapjában a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 210 600 forint volt, ami nominálisan 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset összeged 139 800 forintot tett ki, ez 5,6 százalékkal magasabb volt a 2010. január–augusztusinál. A vállalkozások területén 142 900, a költségvetésben 133 400, míg a nonprofit szférában 124 800 forint volt a kézhez kapott kereset összege. A verseny- és a nonprofit szférában közel azonos, 7,7 és 7,8 százalékos volt a növekedés üteme, miközben a költségvetés területén szerény, 0,3 százalékos emelkedés következett be. A költségvetési szférában alkalmazottak a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesülnek az idei adó- és járulékváltozások ellentételezése okán; a juttatás mértéke havonta átlagosan 5200 forintot tett ki, és a teljes munkaidősök 46 százalékát érintette. Az intézkedés hatását figyelembe véve a szféra bruttó keresete 1,9 százalékos növekedést mutat.

Minden negyedik fiatal munkanélküli

A munkaerőpiacon június-augusztusban folytatódott a foglalkoztatottság kismértékű emelkedése, miközben a munkanélküliség korábbi időszakra jellemző csökkenő tendenciája megtorpant. A foglalkoztatottak száma és aránya a 15-64 éves korcsoportra számítva 3,804 millió fő, illetve 56,1 százalék volt. Előbbi 32 ezer fővel (0,8 százalékkal), utóbbi 0,4 százalékponttal magasabb volt a 2010. június-augusztusinál. A munkanélküliek 463 ezer fős száma – ugyanebben a körben – 8 ezer fővel kevesebb volt a 2010. június-augusztusinál, ami gyakorlatilag változatlan szintet jelentett. A munkanélküliségi ráta 0,3 százalékpontos csökkenés mellett 10,8 százalékot tett ki. A munkanélküliség majdnem minden negyedik fiatalt érintette. A munkanélküliek valamivel több mint fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama kevéssel meghaladta a másfél évet.

Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011. január-augusztusban a nemzetgazdaság egészében 2 millió 688 ezer fő állt alkalmazásban, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az időszakon belül az első négy hónapban valamivel többen, a május-augusztusi hónapokban viszont kissé kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly ugyanakkor.