A háztartások húzzák a gazdaság szekerét

2018. november 23. péntek - 09:02 / piacesprofit.hu
  •    

Alaposan átírta a háztartások fogyasztási és megtakarítási szokásait az elmúlt időszak. Az Aegon Prémium Ügyfélklubjának utóbbi előadásán elhangzott, hogy a jövedelmek szintjétől kezdve az élelmiszerre költött összegek arányán át a felvett hitelek összetételéig és a biztosításra költött kiadásokig szinte minden téren fontos elmozdulások történtek.

„Míg a tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válság következtében 2008 és 2012 között jelentősen csökkent a háztartások fogyasztása, azóta ez a folyamat megfordult, sőt, egyenesen a gazdasági növekedés egyik fő motorjává vált Magyarországon” – vélte a hazai háztartások átalakuló fogyasztási és megtakarítási szokásaival kapcsolatban Bakos Norbert, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai tanácsadója.

Domokos László: kisebb, hatékonyabb állam kell
Válság idején nem megszorításokra, hanem a versenyszféra finanszírozására van szükség. Ha tudni szeretnénk, mennyire érintheti Magyarországot egy esetleges válság, az államháztartás egyensúlyára érdemes figyelni – mondta Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke arról is beszélt, milyen hiteleket érdemes felvenniük a vállalatoknak és a fogyasztóknak.

Míg egy honfitársunk 2016-ban még csupán átlagosan 77 ezer forintot költött havonta szükségleteinek kielégítésére, ezen összeg mértéke a tavalyi évben már elérte 83 ezret. Az összkiadásokon belül nőtt az élelmiszerrel és lakásfenntartással, valamint a hírközléssel, technológia eszközökkel kapcsolatos költések aránya.

A KSH adatai szerint az étkezési szokásaink is átalakulnak. 2017-ben egy főre vetítve a háztartások több húst, halat, zöldségfélét és burgonyát fogyasztottak, mint tizenöt évvel korábban, miközben ezen időszak alatt a gyümölcsök, a tejtermékek, a gabonafélék fajlagos fogyasztási mennyisége csökkent.

Az elmúlt másfél évtizedben a lakásfenntartásra fordított kiadások részaránya 18%-ról 21%-ra növekedett. A tavalyi év folyamán a lakásfenntartási kiadások csaknem negyede gázszámlára, ötöde áramra ment el.

emelkedtek a bevételek

Kép: Pixabay

Jelentősek a különbségek

Az egyes háztartások kiadásainak nagysága és összetétele között jelentős különbségek fedezhetők fel. A háztartások egy főre jutó nettó jövedelme alapján képzett tíz jövedelmi kategórián (jövedelmi decilisen) alapuló fogyasztási adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy míg 2016-ban a legkisebb jövedelmű, legalsó jövedelmi kategóriába tartozó család havi átlagos kiadása 420 ezer forint volt, a legmódosabbaké megközelítette a kétmilliót is. Az elmúlt tizenöt év fogyasztási adatait jelentős területi különbségek jellemzik: a rangsor élén Budapest áll a megyei nagyvárosok, majd a vidéki kistelepülések előtt, melyekben a fővárosinál jelentősen kisebb mértékű fogyasztás realizálódott. A közép-magyarországi régióban és a Nyugat-Dunántúlon szembeötlően nagyobb arányban jut keret szabadidős költésekre, kultúrára, tanulásra, mint az ország más térségeiben.

Korai pánikolni, egy-két évünk lehet a válságig
Idén a részvények és a kötvények is gyengén teljesítenek, így sokan vészharangot kongattak egy újabb recesszió miatt. A gazdaság ciklikusságát tekintve azonban egyelőre még a fellendülési szakaszban tartunk, így akár még 1-2 év is eltelhet a gazdasági lassulásig.

A biztosítások közül a legtöbbet az ingatlanokra kötött konstrukciókra költenek a magyarok. Az évi átlagos ingatlanbiztosításra költött összeg a 65 év feletti korcsoport esetén a legmagasabb (23 ezer forint személyenként), akik meglepő módon csak a dobogó alsó fokára fértek fel az életbiztosításokban: itt az 55-65 évesek költései a legmagasabbak, akiket a 25-54 évesek követnek. Szintén szokatlan, hogy az egészségbiztosításoknál a közepes jövedelmű háztartások költése a kiemelkedő, miközben a 25 és 54 közötti munkavállalók aktivitása e téren nem számít szokatlannak.

Tarolnak a jelzáloghitelek

Az adósságfajták között továbbra is az ingatlanra felvett jelzáloghitel tarol, de bővül a fogyasztási hitelek állománya is. Lekötött betétszámlával a tavalyi statisztikák szerint a háztartások fele rendelkezik.

Mindenkit meglepett a magyar gazdaság, de miért?
A korrigált adatok szerint éves szinten 5 százalékkal, az előző negyedévhez képest 1,2 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben. A piaci szolgáltatások adták a lendületet. A következő időszakban viszont inkább lassulás várható, az idei 4,5 százalék körüli GDP-növekedést jövőre 3,4 százalékos többlet követheti.

Kovács Krisztián, a KSH statisztikai tanácsadója szerint a 2008-as válságot követő 2013-as pozitív fordulatról, arról, hogy először beinduló exportvezérelt bővülés hogyan vált fokozatosan belső fogyasztás által meghatározottá, 2017-re az unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságává emelve a magyart.

A 2018 első félévében regisztrált 4,7 százalékos GDP-növekedésben a KSH a termelési oldalról főként a kereskedelem, a turizmus és a szolgáltatási szektor hatását azonosította, a felhasználást tekintve a legfőbb mozgatórugó továbbra is a háztartások fogyasztásnövekedése. A kiskereskedelmi forgalom 2013 óta emelkedik, a lakásépítési kedv fokozódik, évről évre nő a minimálbér, és a munkaerő piacon szakemberhiány váltotta fel a korábbi túlkínálatot. 2018 II. negyedévében a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalék, a foglalkoztatottsági ráta pedig 60 százalék feletti volt a 15-74 éves korcsoportban.

Kovács Krisztián ugyanakkor a felfelé kúszó inflációra figyelmeztetett, valamint az ország demográfiai helyzetének romlására: 2022-re tovább nő a 65 év felettiek és a 45-55 év közöttiek aránya, a 10 év alattiaké viszont csökken.