A 2016-os esztendő alighanem az agrárvegyipar és a vetőmagtermelés konszolidációjával, a növényvédő szerek és génmódosított vetőmagvak előállításával foglalkozó megacégek összeolvadásával fog bevonulni a világgazdaság történetébe.
Cégbirodalmak házassága
A sort 2015 decemberében az Amerikai Egyesült Államokban működő DuPont és a Dow Chemical Company fúziója nyitotta. Az összesen 130 milliárd dolláros piaci tőkeértékű új cégről, a DowDuPontról mindenki azt gondolta, hogy az a világ legnagyobb integrált növényvédelemmel és vetőmaggal foglalkozó vállalata lesz, ám alig telt el pár hónap, s máris új bejelentés borzolta a kedélyeket: az állami támogatásból felhizlalt ChemChina (China National Chemical Corp.) 43 milliárd dollárért megvette a Syngentát. A külföldi beruházásokat felügyelő amerikai hatóság engedélyezte a tranzakciót, amivel a kínai vállalat – az európai mellett – az amerikai piacon is megvetette a lábát, a svájci gyökerű biotechnológiai konszern előtt pedig Ázsia kapui tárultak szélesre. A ChemChina egyébként a külföldön legagresszívebben terjeszkedő kínai társaságok egyike. Nemrég az olasz Pirelli abroncsgyártót vásárolta fel 7,7 milliárd dollárért, legutóbb pedig arról szóltak a hírek, hogy Kína másik nagy állami tulajdonú vegyipari cégével, a Sinochem csoporttal egyesülne. Az persze nem teljesen világos, hogy az éppen a Syngenta bekebelezésén fáradozó ChemChina miért e folyamat kellős közepén kezdett fúziós tárgyalásokat a Sinochemmel.
Értékét tekintve az eddigi tranzakcióknál sokkal nagyobb viszont a Monsanto és a Bayer összeolvadása: a német cég 66 milliárd dollárért veszi meg az amerikai óriást. Az ügylet nagyságát jól mutatja, hogy összesen 27 hitelezőnek kellett összeraknia a Bayer számára a szükséges 57 milliárd dolláros kölcsönt. A hitelezők közül az európai és a japán bankok nem járultak hozzá nevük nyilvánosságra hozatalához, így csak azt tudni, hogy az amerikai bankszektorból többek között a Bank of America, a Goldman Sachs, a HSBC, a JP Morgan vesz részt a nagy összegű hitel folyósításában.
Hízik a vízfej, nő az ár
Jó, jó, de miért fontos ez az ügylet azon túlmenően, hogy az eddigi legnagyobb cégfelvásárlásként vonulhat be a tankönyvekbe? – kérdezhetik joggal az európai és a magyar gazdák. Azért, mert a génmódosított növényekre és a hozzájuk kifejlesztett védőszerekre szakosodó cégek összeolvadásával egyre koncentrálódik a piac: ma már gyakorlatilag ez a hat cég uralja iparági szakértők szerint, s amilyen gyorsan fogynak a szereplők, s híznak a monopóliumok, úgy emelkedik például a vetőmagvak vagy a növényvédő szerek ára. Az egyesülési folyamatok következményeként egyre szűkül majd a gazdák választási lehetősége. Hiszen míg húsz évvel ezelőtt hatszáz független cég állított elő nagy tételben vetőmagvakat a világban, ma a féltucatnyi nagyvállalat a piac 63 százalékát uralja.
A Monsanto és a Bayer egybekelése pedig új megvilágításba helyezi az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közt formálódó szabadkereskedelmi egyezményt is. Még ha nem is jön létre a TTIP (a Transatlantic Trade and Investment Partnership), a genetikailag módosított növények már majdnem minden falat ételben megtalálhatók valamilyen formában.
Gy. J.