A Takarékbank megerősítette a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó 4,6 százalékos prognózisát, alapvetően a beruházások fellendülésére alapozva. 2019-re a korábban jelzett 3,8 százaléknál magasabb, 4,1 százalékos GDP-bővülést várnak a kedvező áthúzódó hatások, a reálbérek további dinamikus emelkedése, és a fogyasztás ennek köszönhető markáns növekedése miatt, 2020-ra pedig 3,5 százalékot 0,2 százalékponttal többet a korábbinál – ismertette Suppan Gergely, a hitelintézet vezető elemzője.

A következő években a paksi orosz és a kínai hitel, a Belgrád–Budapest gyorsvasút elősegíthetik Magyarországon a növekedést, de később már súlyos államháztartási hiányként üthetnek vissza. Ezek nem értelmes beruházások, de törleszteni kell majd őket, véli Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

Hatalmas mennyiségű uniós pénz áramlott a magyar gazdaságba az elmúlt években. Kérdés, hogyan hasznosulnak ezek a források, mely ágazatok profitálhatnak valójában a pályázati konstrukciókból, és hol ütötte fel fejét a korrupció. Palócz Évával, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatójával beszélgettünk a témáról.

Hatalmas mennyiségű uniós pénz áramlott a magyar gazdaságba az elmúlt években. Kérdés, hogyan hasznosulnak ezek a források és milyen ágazatok azok, amelyek valóban profitálhatnak a pályázati konstrukciókból – és hol ütötte fel fejét a korrupció. Palócz Évával, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatójával beszélgettünk a témáról.

A magyar GDP 2014-ben, a beruházás és a fogyasztás 2017-ben haladta meg a pénzügyi világválság előtti szintet. Az ipar 2015-ben, a kiskereskedelem 2016-ban, az építőipar 2017-ben érte el ezt, a pénzügyi szektor azonban még most is nagyon messze van tőle.

Általános kép, hogy a magyar gazdaság növekedési szakaszban van, rég volt ilyen kedvező a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, emelkedik a fogyasztás. Az uniós források hozzáférésének várható szűkülése, a munkaerőhiány és az olyan húzóágazatokban, mint az autóipar, végbemenő forradalmi technológiai változások azonban komoly kihívásokat jelentenek a jövőre nézve.

Nem létezik királyi út, nincs tökéletes időzítés az euró bevezetésére, de azt érdemes látni, hogy akik bent vannak az eurózónában, nemigen akarnak kijönni belőle, mint azt Görögország esetén is láthattuk – vélekedik Magas István a Corvinus Egyetem tanára a magyar euróbevezetés lehetséges előnyeit, vagy hátrányait bemutató cikksorozatunkban.

Az elmúlt hónapokban több alkalommal szólaltattunk meg neves közgazdászokat az esetleges magyar euróövezeti tagság előnyeiről-hátrányairól. Most Kopátsy Sándornak, Magyarország egyik legismertebb közgazdászának a véleménycikkét közöljük a témával kapcsolatban.

Jól teljesít Magyarország, a gazdaság teljesítménye megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek akár az euró gyors bevezetéséhez is szükségesek lehetnek. Kérdés, hogy ez a helyzet meddig áll fent, illetve milyen kockázatok vannak még előttünk, elemzi az európai és a magyar gazdaság kilátásairól szóló beszélgetésünkben Magas István egyetemi tanár.

Jól teljesít Magyarország, a gazdaság teljesítménye megfelel azoknak a kritériumoknak is, amelyek akár az euró gyors bevezetéséhez is szükségesek lennének. A magyar euróbevezetés esélyeiről, a webáruházak karácsonyi hajrájáról, és a felesleges állásinterjúkról is olvashat a Piac & Profit novemberi számában.

Hamarosan el kell döntenünk, hogy Európával tartunk, vagy kívül maradunk a szorosabb integráción. Magyarországnak egy nagyon világos igent, vagy egy nagyon világos nemet kell mondania a szorosabb uniós integrációra, és a döntésnek húsba vágó anyagi következményei lesznek – figyelmeztet Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Jól teljesít Magyarország, a gazdaság teljesítménye megfelel azoknak a kritériumoknak is, amelyek akár az euró gyors bevezetéséhez is szükségesek lennének. A paksi bővítéshez felvett hitellel azonban még lehet gond. Magas István egyetemi tanárt kérdeztük az európai és a magyar gazdaság kilátásairól.

Egyre nagyobb érdeklődés övezi a világhálón is a témát, hogy hol a helye világunkban a nőnek. A Piac & Profit vadonatúj számának címlaptémája is ezt érinti, amikor arra keresi a választ, hogy hogyan juthat ma előre a karrierlétrán egy nő. Egyenlő esélyekkel indul a két nem ugyanazért a pozícióért? Miért kapnak még mindig sokkal kevesebb fizetést a nők ugyanazért a munkáért? Miben más a két nem vezetési stílusa? Három meghatározó vezető nő mondja el tapasztalatait az üzleti életről.

A román gazdaság teljesítménye bizonyos értelemben szárnyal, az ország e szempontból jelenleg az egyik leggyorsabban növekvő Európai Uniós tagország. Mélyebb elemzést követően azonban már nem ennyire egyértelmű a fejlődés.