Többször hallhattuk az elmúlt hónapokban, hogy hamarosan véget ér a világgazdasági konjunktúra és egy válság kialakulása sem kizárható. Milyen évet vár ennek fényében a magyar gazdaságban?
- Válságra utaló jelek jelenleg nincsenek a világgazdaságban, de a nemzetközi konjunktúra lassulása a következő években elkerülhetetlen lesz. Ehhez pedig a magyar gazdaságnak szigorúan alkalmazkodni kell majd. Az új kormány gazdaságpolitikáját jelentősen meghatározza a nemzetközi környezet. A magyar gazdaság rendkívüli mértékben függ a nemzetközi konjunktúrától, az export alakulására különösen érzékeny. Jelenleg gyors ütemben nő a világgazdaság, ami a magyar gazdaságot is felhúzza. Várhatóan ez a konjunktúra még folytatódni fog a következő egy évben, de előbb-utóbb, ahogy azt a konjunktúra-ciklusok törvényszerűsége meghatározza, a növekedés lassulni fog. Ennél távolabbra még nem látunk, nagy kérdés például a jövőt illetően, hogyan alakul az unió költségvetése 2020 után. Egy a biztos csak, hogy a Brexit miatt, Nagy-Britannia befizetéseinek kiesésével kevesebb lesz a pénz. De azt sem lehet tudni, hogy mennyivel, mert azért még tekergetik London orrát, próbálnak többet kifacsarni belőlük.
Ahány elemző, annyiféle vélekedés arról, hogy mekkora a szerepe az uniós forrásoknak a magyar gazdaságban. Meg lehet becsülni ezeknek a beáramló pénzeknek a hatását?
- A mértéket azért nehéz megállapítani, mert az Európai Unióból érkező források beépülnek a magyar gazdaság szerkezetébe, nehéz elkülöníteni őket. Mindig elleneztem azokat a megközelítéseket, amelyek egyszerűen kiveszik az EU-ból érkező pénzekhez köthető teljesítményt a GDP-ből, és ez alapján próbálják megbecsülni, hogy mekkora lett volna a növekedés az EU támogatások nélkül. Az EU-támogatások ugyanis egyrészt a multiplikátor hatás révén tényleges összegüknél nagyobb mértékben járulnak hozzá a növekedéshez, magyarán egy forintnyi beruházásból nem egy forintnyi gazdasági növekedés keletkezik, hanem kettő, vagy három. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hatásuk évekre nyúlóan elhúzódik: egy ma elnyert pályázatból jövőre lesz beruházás, ami csak azután kezd termelni. Másrészt viszont egyes beruházások EU-források nélkül is megvalósultak volna, saját finanszírozásból, tehát az úgynevezett holtteher-hatás is jelentős lehet. Arról is beszélni kell, hogy egyes projektek túlszámlázottak, így megint csak nehéz meghatározni a közvetlen és a közvetett hatásukat a gazdaság fejlődésére. Azt mondhatjuk, hogy durva becsléssel a magyar gazdaságban jelenleg körülbelül két százalékos éves növekedési potenciál van, és ami efölött van az az uniós pénzeknek köszönhető, a tavalyi növekedésnek tehát a fele származhatott európai forrásból. Figyelembe kell venni azt is, hogy a következő években lesznek olyan belföldi növekedési források, mint például a magánfogyasztás bővülése, amelyek a jelenleginél nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez.
Az interjú folytatása a Piac & Profit májusi számában olvasható! Keresse május 8-tól az újságárusoknál!
