Az idén átlagosan 2,8 százalékos inflációra számítanak a bank elemzői, de nagyobbat sem zárnak ki a növekvő belső kereslet és a bérköltségek emelkedése miatt. 2019 elején 3 százalék fölötti, a jövő év közepére azonban ismét az alatti, éves átlagban 2,85 százalékos inflációt várnak. Suppan Gergely elmondta, a következő negyedévekben ha kisebb megingásokkal is, de tartani lehet az eddigi növekedési tempót, utána azonban kisebb lesz a lendület. A jövő évi prognózist elsősorban azért módosították felfelé, mert javítottak a beruházási előrejelzésen. A beruházások idén 15,8, jövőre 10,3 százalékkal bővülhetnek. A fogyasztás is stabil lába a növekedésnek a dinamikus bérnövekedés miatt, a külkereskedelem ugyanakkor összességében fékezi azt.
A béremelkedés szerinte nem áll meg, de dinamikája lassul. A reálbérek emelkedése jövőre megközelítheti a 6 százalékot, ami fenntarthatóvá teszi a növekedést. (A háztartások be is pótolják most a hét szűk esztendőt.) A Takarékbank várakozásai szerint idén 11,2 százalékkal nőhetnek a keresetek a bérmegállapodás, a minimálbérek 8, a garantált bérminimum 12 százalékos emelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ezek a várt 2,8 százalékos infláció mellett 8 százalék feletti reálbér-növekedést eredményezhetnek, ami azt jelentené, hogy 2013-tól 2018 végéig mintegy 42 százalékkal gyarapodnának a nettó reálbérek.
Egyes hiányszakmákban azonban a következő években gyorsuló ütemben nőhetnek a keresetek. A magyar gazdaság a munkaerőhiány miatt már a térségbeli országokkal is versenyhelyzetben van - tette hozzá az elemző. Az előrejelzés szerint a munkanélküliség fokozatosan csökken - a tavaly 4,2 százalékos munkanélküliségi ráta idén 3,5, jövőre 3,3, majd 2020-ban 3,1 százalékig süllyedhet -, de csak nagyon alacsony képzettségű emberekkel lehet bővíteni a munkaerőpiacot. A munkaerő-kínálat elégtelensége több ágazatban effektív korlátot jelenthet, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci bérnövekedések következtében is magas marad.
A folyó fizetési mérleg többlete megmarad, de kisebb mértékű lesz, mint eddig, idén 2,6 százalékot, jövőre 2,5 százalékot, 2021-re pedig 2,9 százalékot prognosztizál a bank a GDP arányában. Noha a külső egyensúlyi helyzet továbbra is a forint erősödését támogatná, a feltörekvő piaci turbulenciák, valamint tőkekivonás és más geopolitikai, politikai kockázatok felerősödésével jelentősen gyengült a magyar fizetőeszköz, miközben valamennyi futamidőn emelkedtek a hozamok, különösen a hosszabb lejáratúaknál, ez növelte a hazai eszközök kockázati felárát.
A forint euróval szembeni további gyengülésére rövid távon változatlanul nem számítanak az elemzők. Várakozásaik szerint az árfolyam 2018 végére visszaerősödhet a 320 forint közelébe, azt követően pedig a korábbi időszakot jellemző 306-315-ös sávba, amit a külső egyensúlyi folyamatok mellett az is támogathat, hogy a nagy hitelminősítő cégek jövőre tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait. Bár az év végére várt 320 forint árfolyam optimistának tűnik, a fundamentumok továbbra is a forintot támogatják - mondta a vezető elemző.
