A jelenlegi szabályozás szerint az Európai Unión kívülről érkező áruk 22 eurós összeghatárig vám- és áfamentesek, míg a 22 és 150 euró közöttiek vámmentesek, de áfát kell fizetni utánuk. Július 1-jétől azonban megváltozik a szabályozás, az e-kereskedelemben az elmúlt években lezajlott fejlődés következményeként – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász elemzéséből.

Július 1-jével a harmadik országból, azaz az Európai Unión kívülről érkező minden termék után áfát kell fizetni, függetlenül annak értékétől. De hogyan is néz majd ki ez a gyakorlatban? Milyen változások várnak ránk az e-kereskedelemben a vám és áfa területén?

Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy a válsághelyzetekben az általa, valamint az uniós szervek és ügynökségek által beszerzett, majd a tagállamok és a lakosság rendelkezésére bocsátani kívánt termékek és szolgáltatások áfamentességet kapjanak - közölte az uniós bizottság.

Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei kedden döntöttek arról, hogy támogatják a magyar kormány azon kérését, amely a kisvállalkozásoknak jelentős adócsökkentést és egyszerűsítést biztosíthat - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

A kisvállalkozások számára fenntartott alanyi áfa mentesség visszamenőleges hatállyal történő választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal – mondta ki az Európai Bíróság.

Az Európai Bíróság főtanácsnokna szerint az alanyi áfamentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal.

Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással.

Az Európai Unió Bírósága által hozott döntés megerősíti, hogy az alaki feltételek vizsgálata helyett érdemesebb a tartalmi követelményeket megvizsgálni, és azok szerint minősíteni áfaszempontból egy ügyletet.

Az alanyi áfamentes vállalkozók sem ússzák meg minden esetben az áfázást. Ha a vállalkozás külföldi céggel van kereskedelmi kapcsolatban, akkor évi hatmillió forintos bevétel alatt sem úszhatja meg az áfabevallás benyújtását.

Különleges jogállásért lobbiznának a charity shopok, azaz az adományboltok tulajdonosai. Az ilyen üzletekre egyelőre ugyanazon adózási és egyéb szabályok vonatkoznak, mint bármely használtcikk-kereskedésre, ami igen megnehezíti a működést. Önmagában az, hogy az árut ingyen szerzik be, még nem elegendő segítség, ezért többek között áfa-mentességet szeretnének elérni, hogy tovább segíthessenek másokon.

Az EKAER bevezetése után valami nagyon megváltozott a belföldi gazdasági tevékenységet végző, ám belföldön le nem telepedett külföldi vállalkozások piacán. Újabban ugyanis az áfa-regisztráció kérdése is a NAV látókörébe került.

Az áfatörvény alapján az a közösségi termékértékesítés mentes az adó alól, amennyiben hitelt érdemlően bizonyítást nyert, hogy az adózó által értékesített áru valóban elhagyta Magyarország területét. Ez nem is olyan egyszerű feladat, mint első pillantásra tűnik.

A legtöbb vállalkozás életében a bevétel generálás mellett a cash-flow tervezés jelenti a legnagyobb problémát. Megoldást jelenthet az adóraktárban való áfamentes értékesítés, ami kedvezőbb árazást, generál. Ráadásul újabb könnyítés lépett életbe január 1-jétől.

Vállalkozás indítása előtt igazán fontos kérdés eldönteni, hogy vállalkozásunkat áfásan indítsuk vagy se? Mit jelent az, hogy alanyi mentesek vagyunk az áfában? Miért jó és miért nem jó, ha áfásak vagyunk? – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Piac & Profit szakértő partnere.