Kép:Pixabay/PP

Az első adományboltok Angliában nyíltak, de Európa-szerte elterjedtek. Nagy részük egyházi fenntartású, de működtetnek ilyen vállalkozásokat civil szervezetek is. Az üzleti modell lényege, hogy társadalmat rábírják, hogy az otthon feleslegessé vált, de még jó állapotú berendezési tárgyakat, műszaki cikkeket, ruhákat, gyermekjátékokat vagy könyveket ne dobják ki, hanem adják le egy ilyen boltban adományként. Az üzlet munkatársai az adományárut minőség szerint osztályozza, és jelképes áron – Magyarországon néhány száz vagy néhány ezer forintért- értékesítik azt. A bevételt aztán egy meghatározott célra fordítják.

Sáhy Gábor, a Cseriti Szociális Szövetkezet vezetője a Piac & Profitnak úgy fogalmazott: az adományboltok tulajdonképpen olyan társadalmi vállalkozások, melyek az üzleti tevékenység bevételét társadalmi célokra fordítják a fenntarthatóság jegyében és érdekében.

- Az egyik meghatározott célunk a környezetvédelem. Már önmagában azzal is csökkentjük a környezetszennyezést, hogy az adományozók által feleslegesnek ítélt tárgyakat begyűjtjük. A hasonló vállalkozások között egyedülálló módon mi azt is megtesszük, hogy teherautónkkal elmegyünk azokért a bútorokért, melyek szállítását a felajánlók nem tudják megoldani. Szociális céljaink közül a legfontosabb a hátrányos helyzetűek, foglalkoztatása. Gondolok többek között a gyesről a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó családanyákra, vagy akár a tartós munkanélküliekre. Jelenleg hálózatunk mind a hat üzletében foglalkoztatunk az említett kategóriákat képviselő munkavállalókat. Hosszú távú terveink szerint a jövőben megváltozott munkaképességű személyeket is alkalmazni szeretnénk – mondta a szövetkezet vezetője és hozzátette: a szociálisan hátrányos helyzetű személyeknek pedig magával a tevékenységgel segítenek, vagyis azzal, hogy valóban alacsony áron kínálnak ténylegesen jó minőségű termékeket.

Mivel a szövetkezet nem tudja és ezért nem is kívánja átvállalni más karitatív szervezetek tevékenységét, élelmiszerek és vegyi termékeket nem fogad el adományként és nem is értékesít. De nem csak ez az oka a két termékcsoport mellőzésének, hanem az is, hogy azokhoz speciális engedélyekre lenne szükség, és azok beszerzése, illetve az üzlethelyiségek beszerzésükhöz szükséges átalakítása olyan tetemes költséggel járna, hogy egyszerűen nem lehetne gazdaságosan megoldani. Márpedig a társadalmi cél korántsem azt jelenti, hogy a vállalkozásnak nem kell hasznot termelnie: a dolgozók bérét, az üzlethelyiségek bérleti díját és rezsijét is a bevételből kell kigazdálkodni.

Sáhy elmondta: az adományboltoknak jelenleg nincs Magyarországon jogszabályi hátterük, pedig szükség volna rá.

- Minden olyan szabályozás vonatkozik ránk, ami egy általános használtcikk-kereskedésre. Ez azért is érdekes, mert ilyen típusú bolt már alig-alig található az országban, bár régebben valóban virágzott az üzletág. A törvényalkotók viszont még nem reagáltak az üzletkultúra fejlődésére, illetve a charity shopok megjelenésére. Lényegében semmilyen kedvezmény nem jár nekünk, ezért minden értékesítés után ki kell fizetnünk a 27 százalékos áfát is. Kötelesek vagyunk pénztárgépet használni, és valamennyi számviteli szabályt alkalmaznunk kell. Ez Nyugat-Európában nem így van. Angliában ez a tevékenység áfa-mentes, Ausztriában pedig 19 százalék helyett 10 százalékot kell utána fizetni.

K.