Idén elsősorban az egyre fokozódó piaci verseny következtében csökkenthetik az áramköltségeiket a hazai vállalkozások, mivel az európai nemzetközi áramárak elérték azt az alsó küszöböt, amelynél lejjebb már nemigen csökkenek majd rövid- és középtávon.

A Századvég 2013. november végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a kormány rezsicsökkentő intézkedései javítottak a lakosság többségének anyagi helyzetén, az átlag alatti jövedelemkategóriában is. A rezsicsökkentés támogatottsága és ismertsége továbbra is kifejezetten magas.

A szektorális különadók számos cég értékét csökkenthették, egyes piacszabályzó rendelkezések pedig – szélsőséges esetekben – teljesen el is tüntették a vállalkozások értékét az elmúlt években. Egyes szektorokban a növekvő adóterhek a cégeknek nem csak egyszeri, hanem hosszú távú pénzkiadást jelentenek, ezért a tulajdonosok és a potenciális befektetők szemszögéből jelentősen csökkentik a vállalkozás értékét.

Nem csak a szolgáltatók, hanem a saját zsebéből is nagy pénzt vesz ki az állam a rezsicsökkentéssel, amely jövőre mintegy hatvanmilliárdjába kerül a büdzsének. A kieső összeget végül be kell fizetnie valakinek.

Bár a kormány rezsicsökkentési törekvéseit sokan nem nézik jó szemmel, többek között Brüsszelben sem egyöntetű az öröm – bár leginkább az intézkedések hogyanja, nem pedig miértje okán –, ennek ellenére valószínű, hogy nem állnak meg az energiacégeknél.

A tűzifa és a szén árának csökkentése következtében többen és többet fűtenének ezekkel az anyagokkal, így jelentősen növekedne a légszennyezés. Ennek hatására a rezsicsökkentés jóval nagyobb terhet róna a társadalomra, mint amennyit az érintett lakosok megtakarítanának az árcsökkenéssel. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány nem szabályozza a tüzelőanyagok minőségét.

A jövő évi költségvetésben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezheti - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn az Országházban tartott sajtótájékoztatón, a javaslat benyújtása után.

A rezsicsökkentés nem csak a lakosság kiváltsága, hiszen ha a közepes fogyasztású cégek odafigyelnek fogyasztásuk optimalizálására, akkor akár 10–30 százalékot is spórolhatnak közműköltségeiken anélkül, hogy beruháznának.

A bankoknak kell viselnie a devizaadósok mentésének költségeit, ahogy a szolgáltatóknak a rezsicsökkentés terhét. Ez erkölcsi kötelességük a miniszterelnök szerint, de ha ez nem lenne elég, azt is hozzátette: ha nem így lesz, megszüntetik a devizakölcsönöket. A határozott szavak ellenére van olyan vélemény, mely szerint hónapokig tarthat még a megegyezés.

Elindult a Magyarországon egyedülálló, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító program, amelyben két családi ház fűtési költségeinek alakulását hasonlítják össze a fűtési szezonban.

A nyugat-európai kísérleti projektek tapasztalatai szerint az okos mérőórák alkalmazásával a háztartások villamosenergia-fogyasztásukat akár 5-10 százalékkal is mérsékelhetik. Ez a költségek akár 3,5-5 százalékos lefaragását is jelentheti a fogyasztási szokásoktól függően.

Szorult helyzetbe hozhatja a több mint kétezer közüzemi szolgáltató – és 35 ezer alkalmazottjuk – tekintélyes részét a júliusi rezsicsökkentés. Az Opten céginformációs szolgáltató előrejelzése szerint az érintett vízművek, csatornázási vállalatok és hulladékszállítók belső átszervezésekhez folyamodhatnak, veszteségeik egy részét megpróbálhatják áthárítani beszállítóikra, illetve elhalaszthatják beruházásaikat.

Lesz e-útdíj, a pénztárgépeket bekötik a NAV-hoz. A költségvetésbe idén be fognak folyni azok a bevételek, amelyeket e forrásból várnak, az idei büdzsé éppúgy megáll majd a lábán mint a tavalyi és az az előtti - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Vásárosnaményban, a kihelyezett kormányülés után.