A 2013-as év során a magyar kormány több rezsicsökkentő intézkedést hajtott végre: három ütemben – januárban, júliusban és novemberben – mérsékelte a gáz és az áram, a víz és a csatorna, valamint a szemétszállítás díját. Az intézkedések kapcsán jelentős politikai és szakmai vita bontakozott ki, amelyben olyan állítások is elhangzottak, miszerint a rezsicsökkentés egyáltalán nem javította egyes jövedelmi csoportok helyzetét. A Századvég legfrissebb kutatása ennek járt utána úgy, hogy magukat az érintetteket kérdezte meg.

A kutatás tanúsága szerint a rezsicsökkentés ismertsége továbbra is kifejezetten magas, a lakosok 99 százaléka hallott róla. Emellett a válaszadók több mint háromnegyede (78 százalék) egyetértett a kormány intézkedéseivel, csak minden ötödik lakos ellenzi azokat (21 százalék).

A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a magyar családok többségének (62 százalék) anyagi helyzetén érdemben javított a rezsicsökkentés az érintettek megítélése szerint. Minden jövedelemkategóriában, így az átlag alatti jövedelműek körében is többségben vannak azok a válaszadók, akiknek a pénzügyi helyzetére kedvezően hatott a rezsicsökkentés.

Eltűnt a rezsicsökkentés hatása

A kormányzati intézkedések egy oldalról csökkentették a háztartások költéseit (energiaköltségek egy része, kommunális szolgáltatások), más oldalról viszont erőteljesen növelték azokat (e-útdíj tovagyűrűző hatása, tranzakciós adók miatt megdrágult pénzügyi szolgáltatások, drágább telefon és tv-szolgáltatás, cigaretta és alkohol). Nem mellesleg a társadalmi csoportok eltérő kiadási szerkezete miatt a „rezsiköltség” csökkentés közel harmada a lakosság 10 százalékánál „landolt”, míg az emelkedő árú élelmiszerek, gyógyszerek és élvezeti cikkek miatti többletkiadás a kevésbé tehetős rétegeket (a lakosság 80 százaléka) jobban sújtja - közölte korábban a Piac&Profit a GKI blogbejgyzése nyomán.

Emiatt az összkép nem kedvező: a magasabb jövedelmű és emiatt magasabb „rezsivel” (nagyobb ingatlan, több berendezés, nagyobb vízfogyasztás, több hulladék) rendelkező rétegek élvezik a „harc” gyümölcseit, míg a túlnyomó többség számára a végeredmény negatív. Összességében az év első tíz hónapjában a lakosság a GKI számításai szerint az infláció miatt 283 milliárd forinttal többet költött, mint tavaly.

Energiatudatlanok a magyar háztartások

"A magyar háztartások energiával kapcsolatos hozzáállása, tudása érdemben nem változott az elmúlt években” – hangsúlyozta az energiainfo.hu által korábban készített felmérés kapcsán Hlavay Richárd főszerkesztő. „Alapvetően még mindig a földgáz határozza meg a magyar energiapiacot, a távhő némiképpen visszaszorult, de az energetikai szektor jellege alapvetően nem változott. Az elmúlt négy évben nem törtek előre az alternatív megoldások, a háztartások túlnyomó többségének nincs hozzáférése alternatív energiaforrásokhoz (biomassza, napenergia, stb.). Különösen rossza helyzet a városokban és kiemelten a fővárosban, ahol a háztartások 96 százalékának energiaellátása teljes egészében a közműszolgáltatóktól függ. A lakosság túlnyomó része azonban még azzal sincs tisztában, hogy pontosan mennyi energiát fogyaszt havonta. „A válaszadók alig 16 százaléka tudott felelni erre a kérdésre” – mondta az energetikai szakújságíró. A lakosság többsége (71 százalék) gondolkodik az energiatakarékosságon, azonban jelentős részük egyetlen fillért sem hajlandó ezért befektetni, míg 16 százalék csak 10 ezer forintnál kevesebbet. Az állam szerepvállalásának megítélése szerint ugyanakkor megosztott a lakosság: 50 százalék szerint az állam jobb tulajdonos, mint a magánbefektetők. „Állami cégek értékelését kértük válaszadóinktól, akiknek egy ötös skálán kellett értékelniük a MÁV, vagy a Magyar Posta tevékenységét. Számunkra is meglepő módon a sokat szidott vasúttársaság rendre jó osztályzatokat kapott” – hangsúlyozta Hlavay Richárd.