Pénteken Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vállalkozóknak és a sajtó képviselőinek Budapesten bemutatta az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT) ; a programmal a kormány célja a gazdasági növekedés beindítása, majd erősítése, az ország versenyképességének javítása és a foglalkoztatottság bővítése.

Erőteljesen emelték idei és jövő évi nyersolajár-előrejelzésüket londoni pénzügyi elemzők, csökkentve egyben a világgazdasági növekedésre adott prognózisukat. Kiemelték azt a véleményüket, hogy ez a kombináció várhatóan nem tesz jót a közép-kelet-európai térség kis, nyitott, energiaimportőr gazdaságainak, főleg akkor, ha a növekedési és inflációs mutatók még az új előrejelzésnél is kedvezőtlenebbül alakulnak.

Kevéssé vizsgált szempontot rángatott elő nemrég a ScienceDaily: az energiaminőség immár egy évtizede tartó romlása észrevétlen faktora a gazdasági tevékenység és termelékenység visszaesésének. Energiaminőség alatt az adott energiamennyiség létrehozásához bevitt energia és az abból kinyert energia arányát (az EROI-értéket) érti a szaklap. Ennek mérésére újabb mutatót is kidolgoztak.

A világ vezető gazdaságai eltérő növekedési pályán vannak, így Brazília és Kína bővülése lassulhat, míg Németországé, Amerikáé, Japáné és Oroszországé tovább gyorsulhat - derül ki az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn nyilvánosságra hozott elemzéséből. Magyarország 2009 decembere óta gyorsuló növekedési pályán van.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn; a jegybank úgy látja, amennyiben az inflációs kockázatok fennmaradnak, vagy tartósan romlik az ország kockázati megítélése, szükségessé válhat az alapkamat emelése.

Noha 0,6 százalékos  növekedésre javította a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az idei GDP előrejelzését a korábbi 0,2 százalékos visszaesésről, ez a prognózis elmarad mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a gazdaságkutatók nyáron közzétett várakozásától.

Míg tavaly novemberben még 6,8 százalékos csökkenést mutatott az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, 2009 decemberében már 1 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes adatok alapján.

Több magyar gazdaságelemző is arra számít, hogy az idén már belföldön is megkezdődhet a gazdasági növekedés, a folyamatot azonban a bel- és külföldi szakértők is törékenynek ítélik.

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2009 őszén a visszaesés mélypontján van, ehhez képest a IV. negyedévben már minimális növekedés várható, Idén összességében 6-7%-os visszaesés, jövőre stagnálás körüli állapot várható.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrisebb adatai alapján az elemzők úgy vélik, hogy a magyar gazdaság feltételezhetően 2008. harmadik negyedévében produkált utoljára növekedést a következő egy év várakozásai alapján, a külkereskedelmi termékforgalom adatai pedig a vártnál is rosszabbul alakultak az elmúlt időszakban.

Ven Csia-Pao kínai miniszterelnök szerint országának fő feladata a stabil gazdasági növekedés biztosítása mellett az inflációt kordában tartani.