Az új kormánynak a második félév már jó lehet

A külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást (mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja). Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága 2010-ben érezhetően csökkenni fog. Az államháztartás hiánya európai összehasonlításban már idén is kedvező, jövőre pedig egyike lehet a legkedvezőbbeknek.

Ismeretlen gazdaságpolitika

A magyar gazdaság 2010. évi fejlődése főleg a világméretű kilábalási-konszolidációs folyamat függvénye. A gazdaságra természetesen hat a jelenlegi kormányzat ismert (egyensúlyvédő és hitelességet építő), illetve az országgyűlési választásokat követően felálló kormány egyelőre ismeretlen gazdaságpolitikája is. Mivel azonban a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot, vagyis összességében legfeljebb nagyon mérsékelt külföldi forrásbevonást hajlandó finanszírozni, a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg, miközben a részletek változtatásában az új kormány lehetőségei szinte végtelenek.

A magyar gazdaság 2010-ben az EU egészéhez hasonlóan stagnálni fog. Az előző év azonos időszakához képest a II. félévtől várható (szerény) növekedés. A mezőgazdaságban a 2008. évi csúcs és az ehhez viszonyított 2009. évi visszaesés után átlagos időjárást feltételezve stagnálás várható. Az építőipar a növekvő EU-forrásokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések révén a leggyorsabban fejlődő ágazat lesz 6% körüli termelés-növekedéssel. Az iparban a lassan javuló exportlehetőségek és a belföldi kereslet minimális bővülése révén 2-3% körüli növekedés várható. A szolgáltatásokban - a még némi visszaesés elé néző pénzügyi és ingatlanszektor kivételével - ugyancsak stagnálás valószínűsíthető.

Keresetek, megtakarítások, euróárfolyam

A lakosság fogyasztása érdemben nem változik. A bruttó keresetek - az szja-csökkentésre is tekintettel - várhatóan csak 1%-kal nőnek. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7-7,5%-kal emelkednek, ami a reálkeresetek kb. 3%-os növekedését eredményezi. A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával csökken, a családtámogatások nominálisan sem nőnek, egy részük az adóalap (nem adózó) részévé is válik, a nyugdíjak reálértéke pedig a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése miatt csökken. A lakosság hitelhez jutása könnyebbé válik, de magatartása óvatos lesz. A nettó megtakarítási ráta 5% környékén marad. A munkanélküliségi ráta éves átlagban az ideivel megegyező, 9,8%-os lesz. A foglalkoztatás mélypontja 2010 I. negyedévében várható.

A forint árfolyama 2010 I. félévében a választások okozta bizonytalanság miatt a 2009. II. félévre jellemző 270 forint/euró környékén marad, majd a pénzpiac és a nemzetközi szervezetek által támogatott gazdaságpolitika esetén a II. félévben 260 forint/euróra erősödhet. Folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése is.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2009-2010. évi folyamatairól

	2008.	2009. I-VIII. hó	2009	2010
	2008.	2009. I-VIII. hó	(előrejelzés)
A GDP volumenindexe (%)	100,6	92,8*	93,5	100
Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %)	98,9	78,2	84	103,5
Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %)	97,0	94,0*	95	106
Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, %)	94,9	96,9	95	106
A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%)	98,2	96,3**	96	100
A kivitel változása (folyó áron, euróban, %)	105,6	76,0	86,5	104
A behozatal változása (folyó áron, euróban, %)	105,6	69,9	80	106,5
A külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró)	-0,2	2,8	4,5	3,0
A folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró)	-6,5	0,6*	0	-0,5
Az euró átlagos árfolyama (forint)	251,2	283,8***	280	265
Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)	909	1059***	1000	870
A bruttó átlagkereset indexe	107,5	101,3**	102	101
Fogyasztói árindex	106,1	103,9***	104,2	103,5
Fogyasztói árindex az időszak végén (tavalyi azonos hónap=100)	103,5	104,9***	105,3	103
Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%)	8,0	9,9****	10,5	9,8

* 2009. I. félév
** 2009. I-VII. hó
*** 2009. I-IX. hó
**** 2009. VI-VIII. hó
A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM

Kamat és kockázat

Biztosra veszik a magyar jegybank hétfői, fél százalékpontos kamatcsökkentését a londoni City felzárkózó piaci elemzői, a további magyarországi pénzügypolitikai enyhítés mértékéről és időzítéséről azonban eltérnek az előrejelzések. Az agresszív kamatcsökkentés folytatódását jósló nagy londoni házak között van a Barclays Capital, amely szerint az "egészen biztosnak tűnő" hétfői fél százalékpontos csökkentés után az MNB minden hónapban további fél százalékpontos csökkentéseket hajt végre, egészen addig, amíg a jelenleg 7,50 százalékos alapkamat februárban 5 százalékra nem mérséklődik. A Barclays Capital szerint elképzelhető, hogy a magyar jegybank decemberben és/vagy januárban szünetet tart, és csak akkor folytatja a monetáris enyhítést, amikor a teljes kosárra számolt infláció erőteljesebben csökkenni kezd. Ebben az esetben a jövő év második negyedére tolódhat át az 5 százalékos kamatszint elérése, de a 6 százalékos "történelmi küszöb" ezzel együtt is átléphető - jósolják a ház londoni elemzői.

Kockázatok

A cég szerint azonban e forgatókönyv "nyilvánvaló kockázata" a forint potenciális árfolyam-kilengése. Ezzel kapcsolatban a bankcsoport elemzői három fő rizikótényezőt neveznek meg: a 2010 tavaszán esedékes választásokat, a lettországi vagy az ukrajnai problémák okozta esetleges térségi szintű piaci kilengéseket, valamint annak lehetőségét, hogy a fejlett gazdaságok jegybankjai a vártnál korábban és agresszívabb mértékben kezdenek pénzügypolitikai szigorításba.

Infláció 3 százalék alatt

A Barclays Capital elemzői ugyanakkor kiemelik, hogy a magyarországi inflációs ütem 2010 végére várhatóan az MNB 3 százalékos célja alá csökken, emellett továbbra is mérséklődik a forint volatilitása, és szűkül a magyar szuverén adósságra köthető határidős törlesztésbiztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) felára is.