A hazai piac mellett bőven jut exportra is a magyar tormából.

Változatlanul a csokinyúl és a csokitojás a húsvéti édességpiac slágertermékei

A kora tavaszi időszaktól kezdődően egyre több hazai zöldség kerül a boltokba és  veszi át az import helyét a magyar áru.

Bár a fogyasztói szokások változóban vannak, a szilveszteri asztal sztárja várhatóan idén is a virsli lesz.

Nem kedvezett az idei év a szelídgesztenyének, az európai termés messze elmarad az átlagostól.

Vadkár: az agrárkamara határozottan kiáll a gazdálkodók érdekeiért.

Robbanócukros, aranygaluskás is kapható, de még mindig a zselés szaloncukor a legkeresettebb.

Érdemes a hazai fenyőt választani.

Igazi szuperélelmiszer a gomba, mely minden étrendben megállja a helyét.

Erősödik az importnyomás.

Az őszi csapadékos időjárás mellett a Nébih legutóbbi döntése is segítheti az ország egyre nagyobb területén elszaporodó mezei pocok elleni védekezést. 

Érdemes a hazai krizantémot vásárolni.

Súlyos károkat okoz a mezei pockok elszaporodása.

Október 16-án indul egyes agrártámogatások előlegfizetése.

Újra megjelent a piacon a olcsó külföldi dobozos tej és a félkemény sajt. a kétes eredetű import ellehetetleníti a hazai tejipar működését.

Külföldön is nagy a kereslet a prémium magyar őrölt fűszerpaprikára.

A pénteken meghozott brüsszeli döntés ellen tiltakozott és tartott demonstrációt mintegy négyszáz gazdálkodó.

Mindez arra sarkallhat sok termelőt, hogy felhagyjon a tevékenységével.

Súlyos fagykárok tizedelték az idei őszibaracktermést.

Javában tart a szilvaszezon.

Az európai termelés jövőjét veszélyezteti a korlátlanul beáramló ukrán baromfihús és tojás.

Meg kellene őrizni a hazai termékek arányát a boltokban.

Pánikra semmi ok?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az európai termelőket összefogó Copa-Cogeca szervezettel közösen felhívja az uniós döntéshozók figyelmét a vonatkozó piaci szabályozások mihamarabbi megalkotására, ami a fogyasztók védelmét is célozza.

Magyarország Európa harmadik legnagyobb meggytermelője. 

Cseresznyéből is kevesebb termés várható a tavaszi fagy miatt.

Lejár az egységek kérelmek határideje.

Május 21-ig közel 90 ezer egységes kérelmet adtak be a gazdálkodók.

Idén nem kell mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizetni öntözéskor.

Már lehet jelentkezni a NAK Termékkeresőbe.

Az átlagos évi tojásfogyasztás fejenként 236 darab, húsvétkor és karácsonykor hagyományosan jóval több tojás fogy. 

A kitűnő minőségű tormából a húsvéti ünnepi asztalra is bátran válasszuk a hazait – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az egy éve bevezetett árstop mára betöltötte szerepét, a termelői, feldolgozói szervezetek és a kiskereskedelem szereplői a kivezetését javasolják.

Kedvezőtlen tendencia a kiskereskedelem nyitása az import élelmiszerekre.

Könnyítés az exportra termelőknek a neta-változás.

Évente mintegy 200 ezer hektoliter pezsgőt állítanak elő Magyarországon, az ország ezzel a világ 10-11. legnagyobb pezsgőgyártója.

Évek óta változnak a vásárlói szokások.

Javában tart a szilvaszezon: a tavaszi fagy és a nyári szárazság ellenére is közel átlagos a termés.

Egyre szélesebb körben terjed az a – nyilvánvalóan minden tudományos alapot nélkülöző – tévhit, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a legfontosabb munkavállalói biztonsága, ezért a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállítja a jégkármérséklő rendszert. Ebből adódóan sajnálatos módon számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti.

Június 20-ig lehet javítani szankciómentesen a hibás kérelmeket.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kéri a termelőket, hogy ne hagyják az utolsó pillanatokra az ezzel kapcsolatos ügyintézést.

Az Ukrajnában zajló háború ellenére várhatóan a jövőben sem lesz hiány hazánkban tojásból.

Húsvétra 55 forint körül alakulhat a tojás fogyasztói átlagára, a hazai termelők képesek kielégíteni az ilyenkor megnövekvő igényeket is – derül ki az Agroinform elemzéséből. A takarmány-, energia- és munkaerőköltségek megugrása miatt már rövidebb távon, a ketreces technológia esetleges tiltása miatt hosszabb távon is további jelentősebb áremelkedésre lehet számítani.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint minden harmadik termelő tart attól, hogy az üzemanyag-kiskereskedelem egyes szereplői által bevezetett korlátozások akadályozzák a tavaszi munkálatok elvégzését. Ennek elkerülése érdekében megjelent az a jogszabály, ami kimondja, hogy a töltőállomásoknak ki kell szolgálniuk a 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikat, traktorokat és mezőgazdasági erőgépeket.

Súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, az élelmiszerek drágulnának – az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben. Máig nem készült kumulatív hatástanulmány a stratégia bevezetésének várható hatásairól – ezt újabb és újabb szervezetek kérik számon a Bizottságon.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a meghatározott élelmiszerek februártól érvényes rögzítése nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát.

A 2023-tól induló agrártámogatási rendszerben minden gazdálkodónak egyénileg kell eldöntenie, hogy mely lehetőségeket tudja kihasználni leginkább.

A tömegesen Magyarországon telelő vadlibák főképp a Tiszántúlon évről évre jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban, ezt enyhítheti a napokban hatályba lépett, a vadászati idényeket érintő jogszabálymódosítás - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) keddi közös közleményében.