A magyarországi tojásfogyasztás évente körülbelül 2,3 milliárd darab, átlagosan 236 darab évente. Az év közben szokásos keresletet ki tudják elégíteni a hazai tojástermelők, de a tojáspiacra jellemző két csúcsidőszakban – karácsonykor, illetve húsvétkor – minden évben behozatalra is szükség van – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Közleményük mint kitér rá, az Európai Unió hosszú ideje önellátó tojásból, hazánk önellátottsága 80-85 százalékos. Leghatékonyabban és legkisebb költséggel a ketreces tartásban lehet előállítani az étkezési tojást, a mélyalmos tartásban ennél 15-20 százalékkal, a szabad tartásban 40-50 százalékkal magasabbak a költségek, a biotartásban pedig a ketrecesnek mintegy duplája.
A takarmányalapanyagok, illetve az energia ára megemelkedett az elmúlt időszakban, a tojástermelők az állattenyésztésben bevett gyakorlat szerint előző évben szerezték be és kötötték le a szükséges inputanyagokat, az akkor jelentősen magas piaci árakon. Ezen a területen bíznak a termelők az árak csökkenésében.
Bár az EU alapvetően exportőr, intő jel, hogy az EU27-országok tojás- és tojástermékimportja 36 százalékkal – 49,7 ezer tonnára – nőtt 2022-ben 2021-hez képest. Ennek az importnak több mint a fele Ukrajnából származott, közel megháromszorozódott a megelőző évi ukrán import. Ugyanekkor az EU tojás- és tojástermékexportja 6,9 százalékkal, 341,2 ezer tonnára csökkent.
Mindemellett a sötétzöld, az állatjólétet érzelmi és nem racionális alapokon megközelítő, minden más szempont fölé helyező, alaptalanul szigorú szabályozási kezdeményezések ellehetetlenítik az uniós termelőket, ezek ellen küzd ez az ágazat is. Nehézséget okoz ez azért is, mert az uniós előírásoknál kevésbé szigorú unión kívüli termelésből – ellenőrzés és korlátozás nélkül – beömlő szállítmányok is veszélyeztetik az uniós tojástermelést.
