A szakmai szervezetek összefoglalója szerint az elmúlt 4-5 évben 1600-1700 hektár között mozgott a fejeskáposzta termőterülete. A múlt évben fejes káposztából 39,8 ezer tonna termett Magyarországon, 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nagyobb termés ellenére ugyanakkor tovább nőtt az import mennyisége, az idei év első felében az import 5 százalékkal 3,07 ezer tonnára nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest. A növekedést elsősorban a lengyel káposztaimport ugrásszerű emelkedése okozta, Lengyelországból 92 százalékkal 674,9 tonnára nőtt a behozatal. 

Az importnyomás az év második felében sem csökkent, ami a felvásárlási árakat is jelentősen mérsékelte. Az áruházláncok és a savanyítók is előnyben részesítik az olcsóbb lengyel káposztát.

Úgy vélik, mindez rámutat a piacszervezés hiányára, a hazai termelők ugyanis összefogás nélkül nem tudják érdekeiket érvényesíteni az áruházláncokkal, illetve a feldolgozókkal szemben.

A NAK és a FruitVeB szerint piacszervezési intézkedéseket kellene tenni a fejeskáposzta-ágazatban annak érdekében, hogy az itthon megtermelt, kiváló minőségű áru eljuthasson a fogyasztókhoz, a termelőknek pedig megélhetést biztosítson a tevékenységük. Emellett a vásárlói tudatosság erősítésére is szükség van, hiszen ha a fogyasztók a magyar káposztát keresik a boltokban, arra az áruházláncoknak is reagálniuk kell.

Az összefoglalóban felhívták a figyelmet arra, hogy bár a legtöbb káposztaféle egész évben kapható, az igazi szezonjuk ősszel kezdődik, amikor a kicsit nehezebb ételek is megjelennek a családok asztalán. A Márton-napi liba elképzelhetetlen különböző káposztás köretek nélkül, karácsonykor jön a töltött káposzta, szilveszterkor a korhelyleves - írták.