Januártól indul a vállalati zöldenergia tárolói program.

6,5 év múlva a Föld elérheti az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos emelkedését, ami visszafordíthatatlanul megváltoztatná a bolygó klímáját.

A magyar vállalkozások fele tartja magát energiatudatosnak.

A jelentős költségek ellenére Magyarország számára akár versenyelőnyt is jelenthet a 2050-es klímacél, vagyis a nettó nulla kibocsátás elérése – derül ki a McKinsey most megjelent, Klímasemleges Magyarország - Úton a sikeres dekarbonizáció felé című tanulmányából. Az elemzés az ipari, a lakossági, villamosenergia, közlekedési és mezőgazdasági kibocsátások intenzív csökkentésével egy olyan pályát rajzol fel, amely az éghajlatvédelmi célkitűzéseken túl a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre, az energiafüggetlenségre, valamint Magyarország versenyképességére is egyértelműen pozitív hatással lesz.

Klímavédelmi programjai sorát az áruházlánc most újabb fontos intézkedéssel bővítette: január 1-jétől teljes üzlethálózatában, logisztikai központjaiban és irodaházában 100 százalékban megújuló erőforrásból származó áramot használnak. 

A vásárlói döntésekben egyre nagyobb szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok, ezért a cégek is igyekeznek hangsúlyozni környezettudatosságukat. A vállalat zöld imázsának népszerűsítésekor azonban nagy óvatosságra van szükség, mert a fogyasztók megtévesztése, a nem bizonyítható állítások következménye a jövőben – cégmérettől függően – akár több tíz- vagy százmilliós büntetés is lehet – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A társaságok versenykorlátozó együttműködését vagy a domináns piaci magatartását viszont akár indokolhatják is környezetvédelmi megfontolások.

Talán még van esélyünk, hogy 2050-ig elérjük a zéró károsanyag-kibocsátásra vonatkozó célkitűzést.

Múlt héten nyújtották be a tervezetet az egyszer használatos műanyagok jövő évi betiltásáról, ezt most egyszer csak visszavonták. Még dolgoznak rajta. 

Megközelítőleg 2 milliárd svájci frankot ruház be a Nestlé, hogy áttérjen az újonnan gyártott műanyagokról az élelmiszeripari minőségű újrahasznosított műanyagok használatára és felgyorsítsa az innovatív fenntartható csomagolási megoldások fejlesztését.

Az egyszerhasználatos műanyagokra vonatkozó Európai Uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt növekedhet a fizetésképtelenség és a csődök kockázata a magyar műanyagiparban. A vállalatoknál szemléletváltás szükséges, kénytelenek lesznek innovációra költeni, annak érdekében, hogy alternatív, környezetbarátabb megoldásokkal váltsák ki a jelenlegi technológiákat, alapanyagokat, melynek következtében több szereplő is nehéz helyzetbe kerülhet. Másrészről éppen az alapanyagok tekintetében az alternatív alapanyagokra történő részleges áttérés hozhat áttörést az ágazatban, melyre a kapcsolódó iparágaknak, mint például az élelmiszeripar fel kell készülni – állítja az Euler Hermes szakértője. A hitelbiztosító a műanyagipar kilátásait vizsgálta legfrissebb elemzésében.