Elindultak a kifizetések a Demján Sándor 1+1 Programban.

A K&H innovációs index 2024 második félévi eredményei a hazai vállalatok innovációs teljesítményének aggasztó mértékű visszaesését mutatják.

Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 181 milliárd forint értékben.

2023 III. negyedévében 12,1 százalékkal csökkentek a beruházások a feldolgozóipari fejlesztések 6,3 százalékos növekedése mellett.

Tízből hat cég ezért már nyáron tesz valamit annak érdekében, hogy alacsonyabb számlákat kelljen fizetnie.

Nem most lesz innovációs boom a családi vállalatoknál.

Az adóhivatal folyamatos fejlesztésekkel szélesíti elektronikus szolgáltatásainak körét.

A magyar vállalatok az utóbbi hónapokban alaposan visszafogták innovációs elképzeléseiket.

A Coca-Cola HBC Magyarország több mint 750 millió forintból fejlesztette logisztikai folyamatait dunaharaszti gyártóbázisán.

A fejlesztés területén is érzik a vállalatok az akkut IT munkaerőhiányt, legtöbben két éve nem tudják betölteni a meghirdetett pozíciókat.

A hazai cégek 66 százaléka tervezi visszafogni informatikai fejlesztéseit az energiaárak jelentős növekedése miatt.

Jelentős érdeklődés mellett mutatkoznak be a magyarországi ingatlanfejlesztések az 1990 óta évente megrendezésre kerülő MIPIM-en, az ingatlanszakma egyik legrangosabb nemzetközi kiállításán március 15-18. között Cannes-ban. A Magyarország-Budapest-stand szervezői – a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Budapest Fejlesztési Központ (BFK), az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a Liget Budapest Projekt –– több milliárd euró értékű magyarországi fejlesztést mutatnak be.

Az elmúlt hónapokban az IT világban megfigyelhető trendek alapján a 2022-es év elején sokkal nagyobb mértékben kell számolni a munkaerőhiánnyal és beszállítói nehézségekkel, mint az előző években, mely többek között a koronavírus okozta ellátási fennakadásoknak, valamint annak köszönhető, hogy a járvány kezdete óta sokan most látják elérkezettnek a pillanatot a munkahelyváltásra. Ezeket az előjeleket elsősorban azoknak a cégeknek érdemes figyelembe venniük, amelyek az idei évben terveznek informatikai fejlesztést. A megfelelő időben történő felkészüléshez indokolt lehet akár az alapoktól újragondolni az éves gazdasági terveket. De mégis milyen szempontokat kell figyelembe venni egy IT projekt tervezésénél a zökkenőmentes megvalósítás érdekében? Borzák Péter az INSPYRE ügyvezető igazgatójának elemzéséből kiderül.

A történelem során 2021-ben először haladja meg a 4 ezer milliárd dollárt a nagyvállalatok IT működésre és fejlesztésre fordított kiadása. Négy olyan ország van csupán, ahol a nominális nemzeti össztermék meghaladja ezt az összeget: az USA, Kína, Japán és Németország.

Nem tudhatjuk, milyen sport-rekordok születnek majd a február 9-én kezdődő dél-koreai téli olimpián, de néhány, a játékokkal kapcsolatos technikai csúcsteljesítmény már megszületett.

Szeptember 29-én, a hónap utolsó péntekjén Magyarország ismét csatlakozik az egész Európában ünnepelt kutatók éjszakája elnevezésű fesztiválhoz. A rendezvényen startupok is meg szoktak jelenni, ha a közönség számára érdekes fejlesztésük, prototípusuk van. Remélhetőleg idén is láthatunk érdekes dolgokat a K+F szektor szakembereitől.  

A tavalyi mélypontot követően újra éledezik a kkv-k beruházási kedve, jelenleg a cégvezetők 56 százaléka készül valamilyen fejlesztésre – derül ki a K&H kkv bizalmi index adataiból. Ez azonban még mindig kevés.

Az év elején elért mélypontot követően megugrott a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek fele tervez valamilyen fejlesztést. A célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, megelőzve az informatikai beruházásokat. A fejlesztési szándék mérettől és ágazattól függetlenül egyaránt nőtt, kivéve a kereskedelmi szektort, ahol igencsak alább hagyott a beruházási kedv – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.

Továbbra is várat magára a beruházások élénkülése, idén a hazai vállalatoknak már fele sem tervez fejleszteni. Aki igen, az a beruházás célját tekintve elsősorban technológiafejlesztésben gondolkodik, a finanszírozási lehetőségek közül pedig hitelfelvétel helyett inkább a vállalat belső forrásaira támaszkodik.