Napjainkban ugyan a legtöbb fejlett országban ismét divatba jött a kerékpár, de új hívei elsősorban sportra, testedzésre használják. Következésképp gyorsan hajtanak, amivel veszélyt jelentenek a közlekedésben. Erre az igényre összpontosít a kerékpár-kereskedelem is.
Hollandiában még a nyelvben is megkülönböztetik a két keréken edzőket azoktól, akik bringájukat „csak” arra használják, hogy egyik pontról eljussanak a másikra, hogy gyereket, vagy akár terhet szállítsanak – ők is viszonylag gyorsan és egyszerűen.
Sokan azt sem ismerték még fel, milyen fontos ez a jármű rengeteg idős ember, nyugdíjas számára, akik állapotuk miatt már nem vezethetnek – de gond nélkül ülhetnek kerékpárra. Csak ez biztosíthatja, hogy továbbra is saját, megszokott környezetükben mozogjanak, elérjék boltjaikat, látogathassák ismerőseiket. Nem is beszélve arról, milyen fontos, hogy ezzel testüket is edzik.
Akárcsak a holland gyerek, aki általában bicaján megy iskolába és mégsem kell félteni. Az utak, amelyeken halad, jól el van választva az autóforgalomtól. Az utóbbi (a zsúfoltság miatt is) általában lassú – de mivel általános a kerékpározás, mindenki természetesnek tartja, hogy előnyt adjon nekik.
Egyébként a hollandok túlnyomó többsége nem manapság divatos, könnyű fitnesz-kerékpáron jár, hanem a hagyományos, masszív gépeken, amelyeken egyenesen ülve, kényelmesen tekernek – és így is idejében, méghozzá biztonságosan célba érnek. A holland városok közlekedésének sikere azon is nyugszik, hogy összekapcsolják (bringautakkal, nagy parkolókkal) a kerékpáros közlekedést a tömegközlekedéssel, így nyugodtan nélkülözhető az autó.
(Forrás: The Atlantic)
