Nem mindegy, hányan élnek egy fedél alatt
Persze a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásainak nagyságát és szerkezetét a jövedelem mellett az is meghatározza, hogy hányan élnek a háztartásban, illetve nevelnek-e gyermeket.
Az adatok szerint 2018-ban a gyermekes háztartások az összes háztartás 30 százalékát tették ki. A háztartástípusok közül – ahogy korábban is – 2018-ban is az egyszemélyes háztartások havi fogyasztási kiadása volt a legmagasabb, egy főre jutóan 149,7 ezer forint, ami az előző évit 8,6, a 2010. évit pedig 46 százalékkal haladta meg folyó áron.
Ugyanez az összeg a két felnőttből és két gyermekből álló háztartások esetében 2018-ban egy főre számítva havonta 84,2 ezer forint volt. A két felnőttből és három vagy annál több gyermekből álló háztartások maradtak el leginkább az átlagtól, de esetükben az évtized elejétől 2018-ig javulás volt mérhető. Ezzel szemben a gyermeküket egyedül nevelő szülők leszakadása a fogyasztási kiadásokban ugyanezen időszakban valamivel több mint kétszeresére nőtt – írja a KSH.
A gyermeket nevelő háztartások fogyasztási kiadásai 2018-ban szinte valamennyi csoportban növekedtek. Egy főre jutó átlagos havi fogyasztásuk 78,6 ezer forint volt, folyó áron 9,9, reálértéken 6,9 százalékkal emelkedett 2017-hez képest
Átlag 7800 forintot költ egy nyugdíjas gyógyszerre havonta
A nyugdíjas háztartások összes háztartáson belüli aránya 2018-ban 29 százalék volt. Egy főre jutó személyes célú kiadásuk 116 ezer forintot tett ki havonta, az egy évvel korábbinál folyó áron 10,3 százalékkal többet. A nyugdíjasok kiadásaik nagyobb részét fordítják egészségügyre, lakásfenntartásra, valamint élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, mint az átlag. 2018-ban egészségügyre az átlagosnál 2,1-szer többet (10,8 ezer forintot), ezen belül gyógyszerekre 7774 forintot adtak ki fejenként havi szinten.
Területi különbségek
A háztartások fogyasztási kiadása településtípusonként is jelentősen különbözik. Az egy főre jutó havi szintű kiadás nagysága 2017-ben is a fővárosban volt a legmagasabb (129,4 ezer forint), a községekben a legalacsonyabb (91,2 ezer forint). Bár a közöttük lévő különbség csökkent 2010 és 2018 között, a budapestiek fogyasztása még így is 1,4-szerese volt a községekben élőkének. A régiók közül az egy főre jutó havi szintű kiadások 2018-ban is Budapesten, valamint a Közép-Dunántúlon voltak a legmagasabbak, az országos átlagot is meghaladták. Az egy főre jutó fogyasztás az előző évhez képest leginkább a Közép-Dunántúlon nőtt.
Szinte mindenhol van tévé
A háztartások döntő része már rendelkezik a mindennapi életvitelben használatos műszaki termékekkel. A felsőbb jövedelmi kategóriákba tartozók a korszerűbb fogyasztási cikkeket könnyebben meg tudják vásárolni, körükben például a mosogatógéppel, a plazma-, LCD-, LED és lézertelevízióval, a digitális kamerával és fényképezőgéppel, illetve a laptoppal való ellátottság lényegesen nagyobb, mint a többi magyarországi háztartásban. Ugyanakkor a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások helyzete is javult az elmúlt években, körükben is nőtt a korszerű tartós fogyasztási cikkek elterjedtsége. Míg az utóbbi években a hagyományos televíziók száma csökkent, addig a plazma–, LCD-, LED-, lézertévék előfordulása jelentősen nőtt: 2010-ben száz háztartásra 12, 2018-ban már 94 ilyen eszköz jutott. Az asztali számítógépek elterjedtsége az utóbbi években kisebb, ugyanakkor a hordozható számítógépeké (laptopok, illetve notebookok) nagyobb lett – derült ki az elemzésből.
A KSH Magyarország 2019 kiadványából a hazai vállalkozásokat bemutató résszel itt foglalkoztunk.
