Magyarország 2019 címet viselő KSH-kiadványban publikált legfrissebb adatok szerint a háztartások egy főre jutó havi átlagos fogyasztási kiadása 2018-ban 101,9 ezer forint volt, folyó áron 58, a fogyasztóiárindexet figyelembe véve, reálértéken 35 százalékkal haladta meg a 2010. évit. A 2018-ban mért kiadás összege folyó áron 11, reálértéken 7,5 százalékkal magasabb volt, mint 2017-ben.
8 éve nő a fogyasztás
Az elemzés készítői már a tanulány elején megjegyzik: a háztartások fogyasztása a 2008-as válság lecsengése után – többek között a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet és az infláció következtében – 2012-ig stagnált, illetve csökkent. A fogyasztás színvonala ezután újra emelkedett, amire a gazdasági növekedés, valamint a foglalkoztatás bővülése is hatást gyakorolhatott. 2,8 százalékos fogyasztóiár-növekedés mellett a kedvező tendencia 2018-ban is folytatódott.
Három nagy kiadási tétel
Az adatokat részletesen elemezve kirajzolódik, 2018-ban a háztartások a három legnagyobb kiadási tétel közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 25, lakásfenntartásra 19,6, közlekedésre 12,1 ezer forintot fordítottak havonta fejenként. A reálfogyasztás minden fogyasztási főcsoportban emelkedett az előző évhez képest, a legnagyobb mértékben a kultúra, szórakozás, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások terén.
A háztartások kiadásainak legnagyobb részét két évvel ezelőtt is az élelmiszerek és alkoholmentes italok tették ki: 2018-ban a lakosság kiadásainak egynegyedét fordította erre a célra.
A háztartási energia ára 2014-ben a rezsicsökkentés hatására 12, 2015-ben pedig további 2,9 százalékkal visszaesett, mérsékelve a háztartások rezsikiadásait. 2014-től kezdődően már nem lakásfenntartásra, hanem élelmiszerre és alkoholmentes italra költött a lakosság a legtöbbet. A háztartások 2018-ban reálértéken 4,4 százalékkal fordítottak többet lakásfenntartásra és háztartási energiára, mint az azt megelőző évben.
A gáztól a benzinig: mire mennyit kell fordítani?
A háztartások továbbra is a lakásfenntartási kiadások csaknem felét, havonta átlagosan 4133 forintot vezetékes gázra, 3872 forintot elektromos energiára, 1044 forintot pedig központi fűtésre, távhőre költöttek fejenként. Az összkiadás 12 százalékát kitevő közlekedési kiadások reálértéken az előző évinél 8,2 százalékkal magasabbak voltak, ennek 57 százalékát (havonta átlagosan 6879 forintot) 2018-ban is üzemanyag-vásárlásra fordították.
Az elemzés vizsgálta a magyarok élelmiszerfogyasztási szokásait is. Eszerint a főbb élelmiszercsoportokon belül a cereáliák fogyasztásának mennyisége 2018-ban egy főre jutóan havonta átlagosan 7,3 kilogramm volt, az előző évekhez képest szinte alig változott.
A háztartások 2018-ban egy főre vetítve átlagosan 5,3 kilogramm húst ettek, az áremelkedés ellenére a sertéshús és a baromfihús fejenkénti havi átlagos mennyisége is nőtt. Hasonlóan a gyümölcsöknél és a zöldségeknél: az áremelkedés ellenére meghaladta az előző évit az egy főre jutó elfogyasztott mennyiség: almából 1, banánból 0,6, körtéből 0,2 kilogrammot fogyasztottak, többet, mint 2017-ben.
A KSH szakértői megjegyzik: minél magasabb jövedelemmel rendelkezik egy háztartás, annál kisebb részt képviselnek kiadásaiból az alapvető, létfenntartáshoz szorosan kapcsolódó kiadások, az élelmiszerre, a lakásfenntartásra, valamint a közlekedésre fordított összegek, aminek köszönhetően az egyéb szükségletek fedezésére (pl. kultúrára) magasabb színvonalon van lehetőség.
A jövedelmek alapján az alsó 20 százalékba tartozók az összes kiadásuk nagyobb hányadát költötték élelmiszerre és alkoholmentes italokra, valamint lakásfenntartásra (31, illetve 23 százalék), mint a legfelső jövedelmi ötödben élők, ahol kiadásaik 21, illetve 17 százalékát fordították erre.
